Hallgassa meg ezt a cikket
Becsült 5 perc
A cikk hangos változatát a szövegfelolvasó, a mesterséges intelligencián alapuló technológia hozza létre.
Mark Carney miniszterelnök dél-afrikai látogatása a G20-ak keretében, amelynek része az ország elnökével való találkozó is, Kanada kiemelten kezeli a más kontinensekkel folytatott kereskedelem fellendítését és a külföldi segélyek visszaszorítását.
Egy magas rangú kanadai tisztviselő azt mondta, hogy a Carney-kormány első szakasza az Egyesült Államoktól távol eső kereskedelem diverzifikációjában erősen Európát és Ázsiát célozza meg.
A tisztviselő hozzátette, hogy a kormány Afrika iránti elkötelezettsége nem csökkent, de „a miniszterelnök most nem erre összpontosít”.
A legutóbbi szövetségi költségvetés nem említi Afrikát, és nem különít el új pénzt Kanada régóta várt Afrika-stratégiájára, amely a kontinenssel való elkötelezettség fokozását célozza, és amely márciusban indult el.
Edward Akuffo, a Fraser Valley Egyetem politológia professzora elmondta, hogy Kanada több mint 70 éves Afrikával ápolt kapcsolatában ez az első alkalom, hogy a kontinensre létezik ilyen stratégia, de Carneyt még nem hallotta erről beszélni.
Carney a G20-ak ülésén kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy miért nem támogatja a stratégiát, és hogy Afrika hol illeszkedik külpolitikájába.
„Úgy gondolom, hogy Carney úr elszalasztja a lehetőséget, hogy ténylegesen átvegye a felelősséget és ennek a stratégiának a végrehajtását az előző Trudeau-kormánytól” – mondta Akuffo, aki Kanada Afrikával kapcsolatos stratégiai megközelítéséről ír.
„A kormánynak fel kell lépnie a tányérra.”
Új prioritásokhoz igazodás
A magas rangú kanadai tisztviselő, aki nem jogosult nyilvánosan beszélni, megerősítette, hogy Ottawa továbbra is üldözi Kanada afrikai stratégiája. A tisztviselő azt mondta, amikor a dokumentumot megírták, jelentős költségvetés állt rendelkezésre Afrikában a nemzetközi segítségnyújtásra, amely „nagyrészt megmaradt”.
A tisztviselő azonban azt mondta, hogy a kormány most azt vizsgálja, hogyan tudná összehangolni a finanszírozást Carney prioritásaival és az afrikai országok szükségleteivel.
A Global Affairs Canada szerint Kanada az elmúlt öt évben mintegy 4,5 milliárd dollárt fektetett be Afrikának nyújtott segítségbe, hogy segítse a gazdaságok felépítését, a humanitárius szükségletek kielégítését, valamint az oktatás és az egészségügy támogatását.
A Carney-kormány költségvetése, amely hétfőn szűk körben átment a kulcsfontosságú bizalmi szavazáson az alsóházban, a külföldi segélyek nagymértékű csökkentését tervezi. 2,7 milliárd dollár a következő négy évben. A költségvetési terv szerint ezek a megszorítások érintenék a globális egészségügyi programozás fejlesztési finanszírozását és a nemzetközi pénzintézetek számára történő transzfereket, de nem részletezték, hogy mely országokat és milyen mértékben érinti.
De az egyik első vágást pénteken hozták nyilvánosságra. Carney csökkentette támogatását egy nagy alap számára, amely segít a fertőző betegségek elleni küzdelemben, többek között Afrikában.
Mielőtt Carney Dél-Afrikába érkezett volna a csúcstalálkozóra, a kormány bejelentette, hogy 1 milliárd dollárral járul hozzá a Globális Alaphoz. Ez 17 százalékos csökkenés a legutóbbi, 2022-es hozzájáruláshoz képest.
Az alap több mint 20 évvel ezelőtti indulása óta ez az első csökkentés ezen a finanszírozáson. Az alap szúnyoghálók kiosztásával és kezelésével segíti az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet.
Mark Carney miniszterelnök mosolyogva tréfásan int, hogy készítsen fényképet az összeszerelt médiáról, amikor pénteken megérkezik a dél-afrikai Johannesburgba. (Sean Kilpatrick/The Canadian Press)
Akuffo azt mondta, ha Carney biztosítékot ad, hogy a finanszírozást más afrikai befektetésekre fordítják, a külföldi segélyek megszorítása nem okozhat feszültséget Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel, amikor a két vezető Johannesburgban találkozik.
„Az afrikai gondolkodásmód most csak tágan próbál gondolkodni a kontinens segélyeken túli szükségleteiről” – mondta.
Roland Paris azonban, aki Justin Trudeau volt miniszterelnök külügyi főtanácsadója volt, azt állítja, hogy Ramaphosa más afrikai országokat is bevont, hogy megpróbálja összhangba hozni a G20-ak menetrendjét az ő érdekeikkel.
Paris kijelentette, hogy nem gondolja, hogy a külföldi segélyek csökkentését jól fogadják, és „sajnálatosnak” nevezte azt, hogy Kanada csökkenti a fejlesztési segélyeket, amikor világszerte válságok és a humanitárius szükségletek nőnek.
„Sok partnerünk a fejlesztési költségvetését is csökkenti, így bizonyos értelemben mi is hozzájárulunk a problémához” – mondta Paris, az Ottawai Egyetem nemzetközi ügyek professzora.
Azt mondja, Kanada évekkel ezelőtt kötelezettséget vállalt arra, hogy segít az afrikai országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival, és nem váltotta be teljes mértékben ezeket az ígéreteket.
„Afrikának vannak szükségletei az adósságfinanszírozás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén” – mondta Párizs. „Ez pedig pénzt jelent tőlünk, akik már szennyeztük a környezetet, hogy segítsünk nekik alkalmazkodni az éghajlati változásokhoz.”
A kanadai tisztviselő azt mondta, Kanada a Dél-Afrikával való szorosabb diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésén dolgozik. A kormány azt reméli, hogy egy „jelentős csomag” lesz, amely Carney és Ramaphosa kétoldalú találkozóján születik meg a csúcstalálkozón – mondta a tisztviselő.
