A jelentések szerint tavaly több mint 5600 ember halt meg Haitin, amikor az ENSZ által támogatott, Kenya vezette misszió küzdött a burjánzó csoportos erőszak megfékezésével – közölték tisztviselők kedden.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint a gyilkosságok száma több mint 20 százalékkal nőtt 2023-hoz képest. Ezenkívül több mint 2200 embert megsebesítettek, és közel 1500-at elraboltak.
„Ezek a számok önmagukban nem képesek megörökíteni a Haitin elkövetett borzalmakat, de azt a lankadatlan erőszakot mutatják, amelynek az embereket kitéve” – mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nyilatkozatában.
Az áldozatok között volt két újságíró és egy rendőr, aki meghalt, amikor fegyveresek tüzet nyitottak egy tömegre, amely Haiti legnagyobb közkórházának várva várt újranyitására gyűlt össze karácsony estéjén, amelyet a bandák korábban bezárni kényszerítettek.
Összességében a csoportos erőszak több mint 700 000 haiti embert hagyott hajléktalanná az elmúlt években, és sokan hevenyészett és egészségtelen menedékhelyekre zsúfoltak, miután fegyveresek lerombolták otthonaikat.
Egy nő sír, amikor férje holtteste megérkezett egy Port-au-Prince-i kórházba, miután december 24-én fegyveres banda támadt egy másik kórház ellen. (Odelyn Joseph/The Associated Press)
„Láttam, hogy meggyilkolják a családtagjaikat, és semmit sem tehettem, hogy megmentsem őket” – emlékezett vissza az 55 éves Garry Joseph, aki jelenleg egy elhagyott kormányhivatalban él több száz emberrel, akik elmenekültek a környékükről. – Mindenki az életéért futott azon az éjszakán, amikor el kellett mennünk.
Az ENSZ szerint a tavalyi év áldozatai között volt több mint 200 ember, akit december elején öltek meg egy banda által ellenőrzött nyomornegyedben, akik közül sokan idősebb haiti lakosok voltak, miután egy bandavezér bosszút akart állni fia haláláért, amelyről azt gyanította, hogy boszorkányság okozta. . Ez volt a közelmúlt egyik legnagyobb mészárlása Port-au-Prince-ben, a fővárosban.
NÉZD | Mészárlás a banda által irányított nyomornegyedben:
Haiti banda legalább 110 embert mészárol le, állítja a jogvédő szervezet
Legalább 110 embert öltek meg a haiti Cite Soleil nyomornegyedben, amikor egy bandavezér idős embereket vett célba, akikről azt gyanította, hogy boszorkánysággal okozták gyermeke betegségét – közölte a National Human Rights Defense Network.
Az ENSZ szerint a tavalyi évben meggyilkoltak 315 gyanúsított bandatagot vagy hozzájuk kapcsolódó személyt, akiket meglincseltek, és több mint 280 embert öltek meg a rendőrök állítólagos kivégzések során.
Turk több logisztikai és pénzügyi támogatást kér az ENSZ által támogatott, június elején kezdődött misszióhoz.
Körülbelül 400 kenyai rendőr vezeti a missziót, és napokkal ezelőtt csatlakozott hozzájuk mintegy 150 katonai rendőr Közép-Amerikából, többségük Guatemalából. Több más nemzet is küldött egy maroknyi személyzetet, vagy ígéretet tett rá, de a teljes létszám messze elmarad a misszióra várt 2500 tiszttől.
Az ENSZ által támogatott guatemalai rendőrtisztek felsorakoznak a Toussaint Louverture nemzetközi repülőtér aszfaltján, miután leszálltak Port-au-Prince-ben január 4-én. (Odelyn Joseph/The Associated Press) A kereskedelmi járatok felfüggesztése
Haiti stabilitásának újabb csapásaként a Sunrise Airways hétfőn bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti a Port-au-Prince-be induló és onnan induló járatokat, amelyek 85 százalékát bandák irányítják. Azt mondta, hogy a döntés olyan körülményeken alapult, amelyeket nem tudott befolyásolni, és hozzátette, hogy az utasok és a személyzet biztonsága elsődleges szempont.
Ezzel az ország fő nemzetközi repülőtere idén harmadszorra marad kereskedelmi járat nélkül.
„Nincs hová menni” – mondta Joseph, megjegyezve, hogy a bandák a Port-au-Prince-be be- és onnan induló összes főutat is ellenőrzik, és véletlenszerűen tüzet nyitnak a tömegközlekedési eszközökön. „Senki sincs biztonságban ebben az országban, különösen Port-au-Prince-ben… Mindenki csak a napjait számolja.”
Diákok sétálnak el egy autó mellett, amely felgyújtott egy csoportos erőszak során Port-au-Prince-ben december 10-én. (Odelyn Joseph/The Associated Press)
Novemberben a Port-au-Prince-i repülőtér bezárt, miután a bandák tüzet nyitottak, és három gépre csapást mértek, köztük a Spirit Airlines egyik gépére, amely járat közben volt, és megsebesített egy légiutas-kísérőt.
Míg a repülőtér azóta újranyitott, az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatala decemberben biztonság okán március 12-ig meghosszabbította a Haiti fővárosába induló amerikai járatok tilalmát. Az incidens arra is késztette Kanadát, hogy frissítse utazási figyelmeztetését, hogy figyelmeztesse a Haitire való utazást a bandák erőszakos fenyegetése miatt, az Air Transat pedig április végéig felfüggesztette a Port-au-Prince-be induló és onnan induló összes járatot.
Rony Jean-Bernard, a 30 éves egykori mototaxis, aki jelenleg egy zsúfolt menhelyen él, azt mondta, hogy a csoportos erőszak arra kényszerítette, hogy a segélyekre hagyatkozzon.
„Az idő nagy részében kenyéren és cukoron élek” – mondta, megjegyezve, hogy a kormányzati tisztviselők körülbelül négy hónapja abbahagyták az ingyenes étkezést a menhelyén.
„Minden nap olyan, mint a sötétség. Nem látom, hová sodor az élet ezzel a kormánnyal, amely azt ígéri, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Ezt minden nap hallom.”
Mivel az erőszak egyre fokozódik, Turk felszólított minden nemzetet, hogy állítsák le a Haitira irányuló deportálásokat.
„Az országban tapasztalható akut bizonytalanság és az ebből fakadó emberi jogi válság egyszerűen nem teszi lehetővé a haitiak biztonságos, méltó és fenntartható visszatérését. Ennek ellenére a kitoloncolások folytatódnak” – mondta.
Thomas Cartwright, a Witness at the Border, a repülési adatok nyomon követésével foglalkozó érdekvédelmi szervezet szerint Joe Biden amerikai elnök kormányzása alatt mintegy 27 800 haiti lakost deportáltak.
Eközben a szomszédos Dominikai Köztársaság, amely Hispaniola szigetén osztozik Haitivel, tavaly több mint negyedmillió embert deportált Haitira a migránsokkal szembeni folyamatos fellépés részeként.