Miközben Washington felpörgeti tárgyalásait Ukrajnával és Oroszországgal, és Donald Trump amerikai elnök optimizmusának ad hangot afelől, hogy a békemegállapodás közel lehet, továbbra is vannak nagyon kritikus és vitatott kérdések, amelyekben Kijev és Moszkva mélyen nem ért egyet.
Nem alakult ki konszenzus sem a vitatott kelet-ukrajnai régiók feletti ellenőrzésről, sem a biztonsági garanciák kérdéséről.
Ez utóbbi döntő fontosságú Kijev számára. Ha megszületik a békemegállapodás, Ukrajna erős elrettentő erőt szeretne, hogy megakadályozza Oroszország újbóli támadását. Ha igen, Kijev katonai támogatást akar szövetségeseitől.
Mit akar Ukrajna?
Ukrajna kötelező érvényű biztonsági garanciákat akar, nem csak biztosítékokat szövetségeseitől.
1994-ben, a Szovjetunió összeomlása után, beleegyezett abba, hogy feladja Moszkva nukleáris fegyvereit, cserébe az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország biztonsági garanciáiért.
A Budapest Memorandum néven ismert megállapodás amely jogilag nem volt kötelezőaz ukránok széles körben kudarcnak tekintik. Moszkva 2014-ben illegálisan annektálta a Krímet, majd támogatta a háborút az ukrajnai Donbas régióban. Nem tartotta vissza attól, hogy 2022-ben teljes körű inváziót indítson.
Míg Ukrajna szorgalmazta, hogy a NATO tagjává váljon – ez a külpolitikai törekvés az alkotmányában is szerepel –, ebben nincs konszenzus a katonai szövetség tagjai között, ezért ehelyett Kijev az Egyesült Államok által támogatott garanciákat akar.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fogott az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásukat követő sajtótájékoztatón az alaszkai Anchorage-ban, az Elmendorf-Richardson közös bázison augusztus 15-én. (Kevin Lamarque/Reuters) Miről folyik a vita?
Az egyik terítéken lévő ötlet az, hogy Ukrajnának „ihlette” biztonsági garanciákat nyújtson a NATO 5. cikkelye, amely kimondja, hogy az egyik tag elleni támadás mindenki elleni támadás, és „minden tagnak kötelessége segítséget nyújtani”.
Ezt az ötletet először Olaszország vetette fel az év elején, és Trump is felvetette Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott augusztusi alaszkai találkozóján.
A csúcstalálkozó után Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja a CNN-nek azt mondta, Putyin engedményt tett ezen a találkozón, mondván, „az Egyesült Államok és más európai nemzetek hatékonyan felkínálhatják az 5. cikkhez hasonló nyelvezetet a biztonsági garanciák fedezésére”.
Oroszország ezt soha nem erősítette meg nyilvánosan.
Nyelv a 28 pontos béketervben, ami volt Moszkva és Washington támogatásával homályos volt. A kiszivárgott keretek szerint Ukrajna „megbízható” biztonsági garanciákat fog kapni, és az Egyesült Államokat is bevonják.
Számos hírügynökség kapott másolatot az európai válaszként megfogalmazott ellenjavaslat. Ennek egyik pontja az Egyesült Államok biztonsági garanciája volt, amely „tükrözi” az 5. cikket.
NÉZD | Megőrzik a békét a külföldi csapatok?
A NATO volt igazgatója a béketervek részeként mérlegeli a külföldi csapatokat Ukrajnában
Fabrice Pothier, a Rasmussen Global vezérigazgatója és egykori NATO-politikai igazgató elmagyarázza, miért ne szabhatná meg Oroszországnak a biztonsági garanciák feltételeit Ukrajna számára. Mit jelent pontosan a „tükrök”?
Nem világos. Mindezekről a kérdésekről vita folyik, és sok múlik azon, hogy Washington, Kijevvel és Moszkvával együtt mit hajlandó elvállalni.
Oleg Ignatov, az International Crisis Group vezető orosz elemzője szerint az Egyesült Államok biztonsági megállapodást köthet Kijevvel, mint ahogy Dél-Koreával és Japánnal is.
„De ehhez Trumpnak a Kongresszusba kell mennie” – mondta Ignatov a CBC Newsnak Brüsszelből, ahol székhelye található. „Kongresszus nélkül ez nem fog működni.”
A 28 pontos terv kimondja, hogy ha Moszkva ismét megtámadná Ukrajnát, akkor az összehangolt katonai válaszadás mellett minden globális szankciót újra életbe léptetnek, és az egyezség minden egyéb előnyét visszavonják.
Ignatov szerint ez nagyon fontos pont lehet, mert ez azt jelentené, hogy minden jövőbeni orosz invázió teljesen semmissé tenné a megállapodást.
Egy ukrán katona arra készül, hogy egy BM-21 Grad többszörös kilövésű rakétarendszert lőjön ki orosz csapatok felé egy ismeretlen helyen az ukrajnai Donyeck régióban 2024. február 4-én. (Alina Smutko/Reuters) Mi a helyzet a békefenntartókkal?
Kijev számos szövetségese, Kanadát is beleértve – mondták kötelezettséget vállalhatnának arra, hogy fegyverszünet esetén csapatokat küldenek Ukrajnába, de ez erősen vitatott pont, mivel Oroszország többször is kijelentette, hogy nem engedi be a NATO-csapatokat Kelet-Ukrajnába.
„Ez egy teljes tiltás. Ezt soha nem fogadnák el az oroszok” – mondta Thomas Greminger nagykövet, svájci diplomata, a Genfi Biztonságpolitikai Központ igazgatója.
„De aztán kíváncsi vagyok, mi lehetséges máshol, Ukrajna közelében állomásozni”, például egy olyan szomszédos országban, mint Lengyelország vagy Románia.
Greminger azt mondja, hogy szerinte nagy a zűrzavar az úgynevezett megnyugtató erők felállítása körül, ezért úgy véli, hogy a békefenntartó misszióról szóló szót el kell különíteni a biztonsági garanciákról szóló megbeszélésektől.
Azt mondta, lehetséges, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának mandátuma alapján tűzszünetet figyelő misszió indulhat, de nem tudja elképzelni, hogy olyan országokból származó csapatok érkezzenek Kelet-Ukrajnába, mint Franciaország és az Egyesült Királyság.
Trump már megtette kizárt amerikai csizmát a földre tenni Ukrajnában.
Az Egyesült Államok részvétele a béke megőrzésében valószínűleg a NATO területéről érkező megfigyelőberendezések és biztonsági mentések biztosítására irányulna, „ha valami komoly történne” – mondta Fabrice Pothier, a Rasmussen Global geopolitikai tanácsadó cég vezérigazgatója.
Pothier, aki korábban a NATO szakpolitikai tervezési igazgatója volt, úgy véli, hogy Ukrajna szövetségeseinek továbbra is a földön, a levegőben és a Fekete-tengeren kell csapatokat szorgalmazniuk.
Szerinte a Kremlnek nem szabadna megszabni a megnyugtató erők feltételeit és azt, hogy hol helyezkedhet el.
„Az a kérdés önmagunkban, hogy mekkora itt az elfogadható kockázati szint? A kudarc elfogadható kockázati szint?
Mit mond Oroszország?
Az egyik ok, amiért Oroszország azt állította, hogy 2022-ben „különleges katonai műveletet” indít Ukrajna ellen, az volt, hogy az országot távol tartsa a NATO-tól.
Bár Oroszország nem közölte, hogy milyen biztonsági garanciákat vállalna, Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerdán kijelentette, hogy „nem lehet beszélni engedményekről vagy az előttünk álló kulcsfontosságú célokhoz való hozzáállásunk feladásáról”.
Oroszország ismételten visszautasított minden olyan tervet, amely a konfliktus befagyasztására irányult a frontvonal mentén, és elutasította Washington 30 napos tűzszünetre irányuló törekvését.
Tehát a háború közelebb van a végéhez?
Az optimisták igent mondanának. Még mindig vannak fontos kérdések, amelyeket meg kell oldani, és bár nehéz belátni, hogy Ukrajna és Oroszország hogyan tudna működőképes megállapodásra jutni a területi ellenőrzésről, Greminger szerint a most zajló megbeszélés az első komoly tárgyalássorozat 2022 márciusa óta, röviddel azután, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját.
„Ha ingadiplomáciát folytat” – vagyis közvetett, közvetítőn keresztül folytatott megbeszéléseket –, „mindig sokkal bonyolultabb, mintha egy asztalnál ülnénk” – mondta.
„Legalábbis most komoly tárgyalások folynak, és nem csak nyilvános diplomácia, mint például a maximalista álláspontok bejelentése, ahogyan azt már hónapok óta halljuk.”
Nem világos, hogy pontosan milyen javaslatokról tárgyalt az Egyesült Államok és Ukrajna a hétvégén Kijevben, de Washington újabb tárgyalásokra küldi vissza Ukrajnába Dan Driscoll hadügyminisztert, Witkoffot pedig a jövő héten várják Moszkvába.
Trump kijelentette, hogy csak akkor fog találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Putyinnal, amikor a megállapodás véglegesítése előtt áll.
