Az ausztráliai nagy akadályszünet a korall borítójának legnagyobb csökkenését szenvedett az elmúlt évben a három régió közül kettőben – a szerdán kiadott kutatások azt mutatják, hogy a korallok tömeges fehérítését követően a legrosszabb volt.
Az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet szerint a zátony a korallborító legnagyobb éves csökkenését tapasztalta északi és déli régióiban, mióta a megfigyelés 39 évvel ezelőtt kezdődött, a korallborítás egynegyed és egyharmad között esett több éve a szilárd növekedés után.
“Most már megnövekedett volatilitást látunk a kemény korall -borító szintjén” – mondta Mike Emslie, az Intézet hosszú távú megfigyelési programjának vezetője.
“Ez egy olyan jelenség, amely az elmúlt 15 évben merült fel, és a stressz alatt álló ökoszisztémára mutat.”
ÓRA | Tömegfehérítés a Nagy Védő Zátonyban:
A korallzátonyok tömegfehérítő eseményt tapasztalnak
Az óceánok szerte a világon tömeges korallfehérítő rendezvényt tapasztalnak, az Egyesült Államok Nemzeti Óceáni és Légköri Igazgatósága szerint. Ez azt jelenti, hogy a korall minden nagyobb óceáni medencében fehérre válik, vagy akár haldoklik, mert a víz, amelyben él, túl meleg.
A zátony, a világ legnagyobb élő ökoszisztémája, kb. 2400 kilométerre fekszik Queensland északi államának partjainál.
2016 óta a zátony öt nyarát tapasztalta meg a tömegkorallfehérítésről, amikor a zátony nagy része fehéres stressz miatt fehérre válik, ami nagyobb halálozási kockázatot jelent.
A 2024 -es rendezvényen volt a legnagyobb lábnyom, amelyet valaha rögzítettek a zátonyon, magas vagy szélsőséges fehérítéssel mindhárom régióban – mondta a jelentés.
A Nagy Védő Zátony jelenleg nem szerepel az UNESCO veszélyeztetett világörökségi oldalak listáján, bár az ENSZ azt javasolja, hogy hozzáadják.
Ausztrália évek óta lobbizott, hogy a zátonytól távol tartsa a veszélyeztetett listát, mivel ez károsíthatja a turizmust.
