Mivel a NATO -nemzetek, beleértve Kanadát is, felújítják az újjáélesztést, egyre inkább szembesülnek a hidegháború különféle szellemeivel, nevezetesen az orosz ipar ellenálló képességével és annak képességével, hogy fegyvereket szállítsanak – bár gyakran technológiai szempontból alacsonyabb szintűek – „elég jó” a háború benyújtásához.
A szankciók akadályozták Moszkva azon képességét, hogy tömeges drónok, rakéták, repülőgépek és egyéb háborús fegyverek előállítása legyen, és a minőség hosszú távú eróziója zajlik.
“Oroszország jelenleg küzd az valóban új és technológiailag fejlett rendszerek felépítéséért”-mondta a Mathieu Boulègue jelentése, amelyet a múlt hónapban közzétett az Egyesült Királyság székhelyű Chatham House Think-Tank.
“Ehelyett a szovjet korszak örökölt rendszereire és a kutatásokra támaszkodik. Ez szintén nagymértékben függ a harmadik fél beszállítóitól, hogy helyettesítsék az alapvető nyugati alkatrészeket-az importhelyettségek és a hazai termelés nem felelnek meg a követelményeknek.”
A jelentés részben a nyugati védelmi közösség egyik legnagyobb vitáját teszi ki. A NATO Katonai Szövetség 32 tagja megállapodott abban, hogy drasztikusan kibővíti a katonai kiadásokat, azzal a céllal, hogy 2035-ig bruttó hazai termékük öt százalékát biztosítsák a védelmi kiadásokhoz.
ÓRA | Mi a következő Kanada dróniparában?:
Kanada Ukrajnából származó tanulságokat alkalmaz egy új drónok fegyverversenyen
A kanadai kormány és a katonaság igyekszik egy kanadai szélt szerezni egy új drónok fegyverversenyen az ipari kihívások kiadásával, és mindent megvizsgálva, a tengeri drónoktól, amelyek támadhatnak hajókat a lézerekig, amelyek drónokot égethetnek a levegőben.
De a szakértők azt kérdezik, hogy a NATO nemzeteinek milliárd dollárt kell befektetniük drága, csúcstechnológiájú fegyverrendszerekbe, mint például az F-35 lopakodó sugárhajtómű és a nemrégiben elrendelt folyami osztályú rombolók? Vagy nagyobb hangsúlyt kell -e lenniük az olcsóbb, eldobható technológiára?
Noha a vita elismerése nem zárja ki egymást, a nagy kiadási, csúcstechnológiájú tervek kritikái arra utalnak, hogy a többmillió dolláros orosz tartályokat miként fogyatékossá teszik és elpusztítják a kis, olcsó-bizonyos esetekben a garázsban épített-drónok.
A minõségre fekvő mennyiségre való hangsúly az, amire a NATO -nak szorosabb figyelmet kell fordítania, mivel kiépíti újrafüggõ terveit – mondta a kanadai fegyverek ellenőrzési szakértője.
“Ez egy hosszú, hosszú futó vita” – mondta Andrew Rasiulis, aki egyszer a Nemzetvédelmi Minisztérium nukleáris és fegyverkezelő politikájának igazgatóságát vezette.
“A mennyiségnek saját minősége van, és az oroszoknak mennyisége van.”
Azt mondta, hogy túl sokat nem szabad arról, hogy Moszkva lőszerei és felszerelései kevésbé kifinomultak, és a NATO -nemzeteknek, például Kanadának, nem kell befektetéseiket meg kell vizsgálniuk, nem pedig egy bizonyos összegű pénz elköltésének lencséjén keresztül, hanem az értelmesek katonai szempontból.
“Fontos az, hogy az egyik oldal azon képessége, hogy elriasztja és megvédje, ha szükséges, a másik oldal ellen” – mondta Rasiulis.
Sok szempontból a NATO már itt volt.
Amikor a hidegháború az 1980-as években új magasságokat ért el, a Szovjetunió óriási katonai jelenlétét tartotta fenn Varsói Paktumok Nemzetein, öt osztály arányával minden amerikai vezetéshez. A NATO ezt a jobb technológiával és a nukleáris elrettentéssel tette ki.
Oroszországot nagyrészt kevésbé kifinomult szovjet által tervezett fegyverekkel felszerelték, amelyek a közös alkatrészekből és a lőszerekből részesültek, ami egyszerűsített logisztikát és edzést jelentett.
Az F-16 Hornet júliusban landol az USS Gerald R. Ford repülőgép-szállító pilótafülkéjén. Mivel a NATO arra törekszik, hogy növelje a védelmi kiadásokat, vita folyik arról, hogy a szövetség milyen katonai technológiát alkalmazna a legjobban. (Andrea Rosa/The Associated Press)
A Chatham House jelentése szerint a Kreml katonai kiadásainak rekordszintje ellenére a katonai ipar jelenlegi helyzete a regresszió – ellentétben azzal, amit a Kremlnek a világ hiszne.
“A termelést valószínűleg egyszerűsíteni és lelassítani kell az elkövetkező években, míg Oroszországot arra kényszerítik, hogy elfogadja a csökkentett outputok minőségét, és technológiai kutatásaiban és fejlesztésében az innovációs stagnálásban szenved” – mondta a jelentés.
“Ezek a problémák nem legyőzhetetlenek. Oroszország továbbra is zavarodni fog, és folyamatosan olyan rendszereket állít elő, amelyek” elég jóak “ahhoz, hogy tartós veszélyt jelentsenek Ukrajnára. De az, hogy” elég jó “az Ukrajna elleni háború meghosszabbításához, nem ugyanaz, mint a nyugati (és kínai) a katonai technológia fejlődésének hosszabb ideig tartása.”
Orosz know-how-t osztanak meg Észak-Koreával
Úgy tűnik azonban, hogy a mennyiség és a minőségi vita nemcsak a NATO problémája lesz.
Az ukrán védelmi intelligencia, Kyrylo Budanov június elején elmondta, hogy Oroszország bevált, alapvető technológiai know-how-ja megosztódik Észak-Koreával.
Július 1-jén azt mondta, hogy Moszkva átadta a Pantsir-S1 felszíni-levegő rakétarendszereinek első tételét Kim Jong-un rezsimjébe, és technológiát nyújtott a tömegtermelő iráni tervezésű Shahed típusú támadási drónokhoz.
“Ez biztosan megváltoztatja az Észak -Korea és Dél -Korea közötti térség katonai egyensúlyát” – idézte Budanovot az ukrán média szerint.
Azt mondta, hogy a legfrissebb információk azt mutatják, hogy az észak -koreai munkavállalókat az orosz növényeknél képzik, ideértve az Alabugai Különleges Gazdasági Zóna létesítményeit, Tatarstanban, ahol a módosított Shahed drónok összegyűjtik.
