Kritikusok attól tartanak, hogy az átszervezés Orbán Viktor kormányának hatalmi lépése. Gulyás Balázs: „Nincs közünk a politikához.”
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke, Gulyás Balázs, megvédte a tervezett nagy átszervezést, amelyet egyesek úgy értelmeznek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hatalmának megszilárdítását szolgálja, és akár az Európai Unió kutatási alapjainak megvonásához is vezethet.
Gulyás szerint a változtatások, amelyek jelenlegi állásuk szerint lehetővé tennék, hogy Orbán és a magyar tudományos miniszter nevezzék ki az új irányító testület tagjait, nem politikai átvételt jelentenek.
„Nincs közünk a politikához” – nyilatkozta Gulyás a Science|Business számára. „Nem tudnék elviselni semmit, ami nem tiszteli a tudományos vagy akadémiai szabadságot. Az katasztrófa lenne.”
A kormány által a múlt hónapban bemutatott reformok egy éves elemzést követően születtek, de már most heves kritikát váltottak ki magyar akadémikusok és egy európai parlamenti képviselő részéről. Szerintük az átalakítások a magyar egyetemeken végrehajtott reformokra hasonlítanak, amelyek miatt Brüsszel tavaly megvonta a Horizon Europe finanszírozását.
Az egyetemi reformok során az intézményeket privatizálták, és politikai kinevezettek irányítása alá helyezték. Orbánt korábban az igazságszolgáltatás és a média ellenőrzésének szorosabbá tételével is vádolták, valamint 2018-ban a kormány elüldözte a Közép-európai Egyetemet Budapestről, részeként a Soros György elleni kampánynak.
Nemzetközi tapasztalatokkal tért haza
Gulyás, akit Orbán 2023 elején nevezett ki, korábban neurobiológusként globális karriert futott be, többek között a svéd Karolinska Intézetben és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetemen dolgozott.
„Azért tértem vissza Magyarországra, mert szeretem a kihívásokat” – mondta. Szingapúrban szerzett „keleti bölcsessége” szerint az élet későbbi szakaszában „vissza kell adni valamit a társadalomnak” – tette hozzá.
Gulyás egy „váratlan” felkérést kapott, hogy vezesse a hálózatot, amit elfogadott. A kutatási hálózat átalakítására szerinte azért van szükség, mert Magyarország súlyos agyelszívással és innovációs elmaradottsággal küzd.
„Nagyon sok kortársamat ismerem, akik elhagyták Magyarországot – a világ minden részén ott vagyunk, legyen az Amerika, Európa vagy Délkelet-Ázsia” – mondta.
Gazdasági és működési kihívások
A hálózat másik problémája, hogy 85%-ban magyar állami forrásoktól függ, miközben például a svéd kutatási hálózatok bevételük kétharmadát vállalkozásoktól és nemzetközi támogatásokból szerzik – mutatott rá Gulyás.
Bár kritikusok szerint a HUN-REN alapkutatásokra szakosodott, nem alkalmazott kutatásokra, Gulyás elutasítja ezt a megkülönböztetést, amely szerinte Szingapúrban és Kelet-Ázsiában nem létezik. Ehelyett ezekben az országokban „küldetésorientált, társadalmi problémák megoldására fókuszáló modellek” működnek.
A hálózat célja technológiai transzferrendszerének kiépítése, mondta Jakab Roland, a hálózat vezérigazgatója, aki korábban az Ericssonnál dolgozott. „Szakértőket kell felvennünk, akik piackutatást végeznek az új találmányok számára” – tette hozzá.
Ezen kívül stabil karrierlehetőségeket kell teremteni a fiatal kutatóknak, például új tenure track pozíciók révén. Jelenleg a hálózat működését „hihetetlenül elavultnak” tartja Gulyás, aki papíralapú adminisztrációról és három különböző könyvelési rendszerről számolt be.
Kritikusok és félelmek
A tervezett törvény értelmében a hálózat erősen központosított lesz, és egy hétfős irányító testület irányítja majd, amelynek elnökét Orbán nevezi ki, a tagokat pedig a tudományos miniszter.
Ez aggodalomra ad okot a Magyar Tudományos Dolgozók Fóruma (HASF) számára, amely attól tart, hogy Orbán szövetségesei tartósan vezető pozícióban maradhatnak, még akkor is, ha a kormányzat idővel változik.
Reformok és kritika
Gulyás szerint a kutatási hálózat egy „köztestület” lesz, hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémiához, és nem alapítványi formában működik majd, mint az egyetemek. A HASF azonban attól tart, hogy a hálózat működése nem lesz átlátható, és titkosítják annak gazdálkodását.
Teljesítményalapú jövőkép
Gulyás ambiciózus tervei között szerepel a kutatók teljesítményalapú bérezése, valamint a kutatási központok teljesítménycélokhoz kötött finanszírozása, miközben elismeri, hogy ezek a változások jelentős kihívások elé állíthatják a hálózatot.