Amikor Lengyelország ezen a héten bejelentette, hogy egy robbanás megrongált egy Ukrajnába vezető vasúti pályát, Donald Tusk miniszterelnök gyorsan kijelentette, hogy ez egy példátlan szabotázs, amelynek célja katasztrófa okozása volt.
A következő órákban a lengyel hatóságok azt közölték, hogy a robbantások mögött két gyanúsított orosz hírszerzés által támogatott ukrán állampolgár volt, akik Fehéroroszországba menekültek.
Válaszul Varsó bejelentette, hogy bezárja Oroszország utolsó működő konzulátusát az országban, amely az északi Gdansk városában található, és akár 10 000 katonát is telepít a kritikus infrastruktúra védelmére Lengyelországban.
Ez egy gyors válasz volt egy olyan országtól, amely több mint 500 kilométer hosszú határon osztozik Ukrajnával, és élesen érezte az orosz invázió hatásait a határon – például szeptemberben, amikor körülbelül 20 orosz drón lépett át a lengyel légtérbe.
Európa-szerte a tisztviselők azon küszködnek, hogyan kezeljék az egyesek szerint eszkalálódó orosz árnyékháborút, amelynek célja az ukrán szövetségesek megzavarása és megfélemlítése anélkül, hogy komolyabb reakciót váltana ki.
„Úgy gondolom, hogy egyes országok nagyon határozott álláspontot képviselnek, például Lengyelország, de összességében úgy gondolom, hogy (a válaszadásban) elmaradunk” – mondta Bart Schuurman, a holland Leideni Egyetem terrorizmussal és politikai erőszakkal foglalkozó professzora.
„Elbukunk, mert ezek a dolgok továbbra is megtörténnek.”
Oroszország tagadja az állításokat
Moszkva, amely szerint a Nyugat közvetlenül érintett az ukrajnai háborúban, tagadta, hogy állna a lengyelországi vasúti robbanás mögött.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Varsó állításait a következőnek minősítette „Russzofóbia.” Peszkov azt mondta, „figyelemre méltó”, hogy „ismét” Ukrajna állampolgárait hallgatják ki a kritikus infrastruktúra szabotálása miatt.
Egyértelmű utalás volt az Északi Áramlat csővezeték 2022-es robbanása kapcsán folyó nyomozásra, amely orosz gázt szállított Európába. Németország egy volt ukrán katonatisztet vádolt meg az érintettséggel.
Míg Oroszország gyakran igyekszik elhárítani a vádakat alaptalan ujjal mutogatásnak, a nyugati hatóságok úgy vélik, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak Európa-szerte végrehajtott szabotázsakciók mögött.
Szakértők szerint sok esetben a közösségi médiában toboroztak személyeket a támadások végrehajtására, mivel sok orosz ügynököt és diplomáciai alkalmazottat kilakoltattak külföldi kiküldetéséből Moszkva 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója nyomán.
Bart Schuurman, a terrorizmus és a politikai erőszak professzora tanulmányozta az orosz hibrid hadviselés riasztó tendenciáját. (Arash Nikkhah/Studio Arash )Támadásminta
Schuurman létrehozott egy nyomkövető adatbázist különféle események feltehetően orosz ügynökökhöz köthető. Katalógusba sorolta a gyújtogatások, a célzott erőszak, a vandalizmus és a szabotázs eseteit.
Csak akkor vett fel eseményeket a nyilvántartásaiba, ha a nyugati hatóságok közvetlenül Oroszországot vádolták az érintettséggel, ha egy incidens egy világos minta része volt, vagy ha jelentős jelentések érkeztek orosz hírszerzésre.
Schuurman szerint ezeknek a műveleteknek szerves része, hogy állítólag tagadhatóak.
„Még ha az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok… egészen nyilvánvalóak vagy bizonyos esetekben egészen egyértelműek is, valójában soha nem létezik füstölgő fegyver, vagy csak nagyon ritkán van ilyen” – mondta. „Ez hihető tagadás, ami az orosz külpolitika nagyon erős eszközévé teszi, mert mintegy megvédi őket a megtorlástól.”
Egyes esetekben a gyanúsítottak a bíróság elé kerülnek, de valószínűleg hónapokba, ha nem évekbe telne, mire jelentős következtetésre jutnak.
Októberben egy brit bíróság öt férfit év börtönre ítéltek egy Ukrajnába szánt műholdas kommunikációs eszközöket tartalmazó londoni raktár elleni felgyújtásban játszott szerepükért. Az ítélethozatal során a judge azt mondta, hogy az összeesküvést az orosz Wagner félkatonai csoport nevében szervezték, és egy széles körben elterjedt szabotázskampány része.
Az Associated Press legalább 25 gyújtogatási vagy robbanóanyag-tervet dokumentált Európa-szerte, amelyeket nyugati tisztviselők Oroszországhoz hoznak 2022. február 24. óta, amikor Moszkva megindította Ukrajna invázióját.
Schuurman szerint a támadások egyértelmű motivációja az, hogy megpróbálják aláásni a lakosság Ukrajna támogatását. De úgy véli, van egy jelzési elem is: Moszkva bátorítja Európát, hogy emlékeztesse a vezetőket hatókörére és képességeire.
NÉZD | A NATO megfigyelő missziót indít az orosz drónokra válaszul:
Hogyan követi nyomon a NATO a légtérfenyegetéseket Kelet-Európa felett
A NATO keresi a légteret fenyegető veszélyeket Kelet-Európa felett, mivel a drónok gyanús észlelései miatt továbbra is leállítják a repülőtereket. A The National számára a CBC-s Briar Stewart közelebbről megvizsgálja az Operation Eastern Sentry küldetést és azt, hogy mire figyel az égboltban, a szovjet korszak stratégiájában
Új jelentés a Európai Politikai Elemző Központ Moszkva árnyékháborúját a szovjet korszak mentalitása vezérli, ahol Oroszország úgy véli, hogy egzisztenciális konfrontációba van zárva a Nyugattal, és bárki célpont lehet.
Elemzésük során a jelentés szerzői, Sam Greene, Andrej Szoldatov és Irina Borogdan arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz hírszerző szolgálatok „névlegesen rejtett műveletekben vettek részt nyílt megfélemlítés előidézésére”, azzal a céllal, hogy a Nyugatot agitálják, és eltörjék Ukrajna támogatását.
Schuurman szerint az incidensek súlyossága változó, az egyszerű vandalizmustól az általa államilag támogatott terrorizmusig.
A lengyel vasúti pályarobbanás mellett azt állítja, hogy a DHL és a DPD szállítócégeken keresztül robbanószerkezeteket küldtek. 2024-ben a legkomolyabb cselekmények közé tartozott.
Múlt hónapban, Litvánia 15 ember ellen emelt vádat terrorizmussalazt állítva, hogy egy orosz terv részeként dolgoztak, hogy felrobbantsák a parcellákat Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és Németországban. A litván nyomozók korábban azt mondták, hogy a cselekmény egy száraz futás része, amelynek célja az volt szabotálja a repüléseket az USA-ba és Kanadába.
Lengyelország és Románia októberben szintén bejelentette, hogy letartóztattak három másik személyt, azzal vádolva őket, hogy robbanóanyag-csomagokat terveztek Ukrajnába küldeni.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője egyre pimaszabbnak nevezte Oroszország lépéseit, mondván, ezek a fenyegetések nem jelenthetik az új normát. A szakértők azonban azt mondják, hogy Európa reakciója következetlen és töredezett volt.
Egy észt járőrhajó vesz részt a NATO Baltic Sentry missziójában, amelyet víz alatti áram- és internetkábelek elszakadása után indítottak útnak. Egyes nyugati tisztviselők szerint ez szabotázs volt. (Briar Stewart/CBC) Több megfigyelés, de töredezett válasz
Egy szám után víz alatti áram- és internetkábelek tavaly télen levágták a Balti-tengeren, a NATO fokozta a tengeri járőrözést. A nyugati katonai szövetség is erősödött légi megfigyelés miután szeptemberben körülbelül 20 orosz drón szállt át Lengyelországba, és néhányuk lezuhant.
A szakértők szerint ami hiányzik, az egységes jelzés Moszkva felé.
„Még nincs egyetlen NATO-EU politikai keret, amely egyetlen kampányként kezelné a drónokat, a vasúti szabotázst és más műveleteket, egyetlen közös játékkönyvvel” – mondta Charlie Edwards, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének stratégiáért és nemzetbiztonságért felelős vezető munkatársa. – Ennek sürgősen meg kell történnie.
Edwards, a szerző egy jelentést Az Európa kritikus infrastruktúrája elleni szabotázsműveleteket vizsgálva azt mondta, hogy az országoknak fokozniuk kell védelmüket az energiatelepek és a közlekedési csomópontok körül, és azt mondta, hogy a NATO-nak világos, elfogadott küszöböt kell meghatároznia a válaszlépések körül.
Schuurman szerint a „reális elrettentés” ígérete hiányzik az összes megbeszélésből, ami szerinte nem meglepő, tekintve, hogy Oroszországgal a feszültség további fokozása nélkül kell szembenézni.
„Mit tenne Európa, ha Oroszország lezuhanna egy repülőgépet ezekkel a DHL-csomagokkal?” – kérdezte Schuurman. „Szerintem nagyon-nagyon nehéz helyzetben lesznek.”
