A külföldiek Portugália „barátságos” felé fordultak. Miért kiutasítja most a migránsokat?

Meleg éghajlatával, viszonylag megfizethető élet- és gazdag kultúrájával Portugália már régóta vonzza a látogatókat, akár nyaralásra, akár állandó mozgásra.
A délnyugati európai ország a migránsok legfontosabb rendeltetési helye volt, a korábban liberális bevándorlási politikának és az integráció legfontosabb modelljének tekinthetőnek köszönhetően. A Migrant Integration Policy Institute rangsorolási rendszere következetesen rangsorolta azt a Migrant Integration Policy Institute rangsorolási rendszere, amely a Portugália munkaerőpiacának és az állampolgárságának előnyeit is megemlítette, többek között a meghívási tulajdonságok mellett.
És az összes gazdasági háttérrel rendelkező emberek Portugáliába szálltak – a munkát kereső migránsoktól és a digitális nomádoktól, akik megfizethető helyet használnak, a nyugdíjasok naplemente migrációjáig. Tavaly az Európai Bizottság Migrációs és Belügyminisztériuma arról számolt be, hogy Portugáliában több mint egymillió külföldi állampolgár él – az országban a legmagasabban nyilvántartásba vett – a lakosság kb. 10 % -át.
Tehát a múlt szombaton, amely szerint a portugáli gondnoki kormány úgy tervezi, hogy mintegy 18 000, az országban élő, felhatalmazás nélküli nem dokumentált külföldiek kiutasítását tervezi, hirtelen váltásnak tűnhet, Luis Montenegró miniszterelnökkel, akit a kritikusok vádoltak Donald Trump amerikai elnök playbook -ból.
Montenegró nem adott konkrét okot a döntésnek, de tavaly, amikor megkeményítette az ország migrációs törvényeit, azt mondta, hogy Portugáliában nem lehet “széles nyitott ajtók”, és prioritást élveztek a képzett szakemberek, a hallgatók, a portugál nyelvű országok és a családi újraegyesítést igénylő emberek számára.
Portugália “az elmúlt két évben csúszós lejtőn csúszott”, részben a lakhatási költségek növekedése, ahol a migráció a szélsőjobboldal politizálta és polarizálta – magyarázta Anna Triandafyllidou, a kanadai kiválósági kutatási elnök a Toronto Metropolitan Egyetemen.
“Portugália, más dél -európai országokkal ellentétben, nagyon barátságos volt az etnikai és a faji sűrűség szempontjából. Hirtelen ezeket az embereket megcélozták, mert láthatóak voltak” – mondta Triandafyllidou a CBC News -nak.
Ennek ellenére hozzátette, hogy a kormány külföldiek kiutasítására irányuló tervei “valamiféle hallhatatlanok Portugália számára”.
“Ez a fajta emberek kerekítése és deportálása – ez nagyon szélsőséges.”
A bevándorlók bebizonyítják a kormány azon döntését, hogy 2024. október 25 -én (Patricia de Melo Moreira/AFP/Getty Images képek) a lisszaboni portugál parlament elõtt a migrációs politikát szigorítják.
Portugália különbözik a többi dél-európai országtól azáltal, hogy megőrzi a posztkoloniális kapcsolatait, és olyan migráns népességet eredményez, amely faji szempontból vegyes, de a nyelvi és kulturális közös vonásokkal-magyarázta a Triandafyllidou.
A Portugáliába történő migráció a legtöbb portugál nyelvű országból, például Brazíliából, Cape Verde-ből és Angola-ból származik, az Integral Human Development weboldal szerint.
Ezen túlmenően a dél -ázsiai országokból származó nem dokumentált munkavállalók „csendes” migrációja volt, amelyet arra késztettek, hogy jogi státuszt szerezzenek az EU -ban, olyan publikációk, mint például a külpolitikai magazin és az Agence France Press.
A pár a teraszon ül, Sao Teotonio -ban (Odemira, Portugália), 2024. január 16 -án. (Patricia de Melo Moreira/AFP/Getty Images)
A korábbi szocialista kormány szerint Portugália Európa legnyújtottabb bevándorlási politikájának volt.
2024-ig, amikor a Portugália-jobb kormányzati kormány megkeményítette a bevándorlási szabályokat, egy széles körben alkalmazott mechanizmus, az úgynevezett „érdeklődés” elnevezésű, az EU-n kívüli bevándorlók munkaszerződés nélkül lehetővé tették, hogy Portugáliába költözhessen, és egy éven át tartó társadalombiztosítás fizetése után rezidenciát kérjen.
Triandafyllidou megjegyezte, hogy inkább a dél -ázsiai jelenlétét figyelte meg Lisszabonban, az ország fővárosában, különös tekintettel az éttermekben és az élelmiszer -szállítási szolgáltatásokban. A külpolitika azt írja, hogy Lisszabonban: “A nepáli munkatársak éttermi konyhák és bangladeshis a város számos gyümölcsboltját működtetik.”
És az AFP azt mondja, hogy még a Porto közelében fekvő legragyélyesebb halászati falvakban is “a legénység fele indonézből áll”.
Egy 2023 -as jelentésben a migrációs obszervatórium szerint egyes ágazatok külföldi munkavállalók nélkül összeomlanak. Ennek ellenére az Európai Bizottság legutóbbi bevándorlási barométere szerint a portugál állampolgárok 68 % -a a bevándorlási politikát Portugáliában túl megengedőnek tartja.
Az indiai bevándorló, Happy Singh az almás gyümölcsösnél dolgozik, a Carrazeda de Ansiaes -ben, Portugáliában, 2024. január 24 -én. A Carrazeda de Ansiaes -ben a mezőgazdaságban dolgozó indiai bevándorlók többsége pandzsábi szikhek. (Patricia de Melo Moreira/AFP/Getty Images) „Megfizethető élet” … néhánynak
Eközben Portugáliában számos szándékos politikája volt, amelynek célja a gazdag külföldi befektetések vonzása. Ide tartoznak az “Arany Visa” program, amely évek óta összekapcsolja a rezidencia jogát az ingatlanbefektetésekkel, az állam által kínált adókedvezményekkel és a távoli munkavállalók digitális nomad vízumával.
A múlt hónapban a International Living magazin éves globális nyugdíjazási indexe a Portugália 2. számú, a 2025 -ös legnépszerűbb országok listáján szerepel, közvetlenül a Panama mögött. Az index többször megemlítette Portugália “megfizethető életét”, megjegyezve, hogy “egy pár kényelmesen élhet” havonta 3 480–4200 dollár CDN -nél.
Az amerikai állampolgárok, Nathan Hadlock és felesége, egyéves gyermeküket 2022. november 14-én, a Lisszaboni Principe Real Park óvodájába viszik. A család Portugáliában telepedett le, mert ez békés és olcsóbb volt, mint Kaliforniában. (Patricia de Melo Moreira/AFP/Getty Images)
Az ingatlanértékesítés az Algarve-ban, az ország népszerű tengerparti déli csúcsán szárnyal. Még az Aga Khan, akit a világ egyik leggazdagabb emberének tartottak, 2015 -ben Lisszabonba költözött, ahol februárban haláláig élt.
De a gazdag külföldiek érkezése szintén súlyosbította a megfizethető lakhatás krónikus hiányában gyökerező lakhatási válságot is. A lisszaboni bérleti díjak 2015 óta 94 százalékkal emelkedtek, és a házárak 186 % -kal emelkedtek, amint azt a Reuters jelentette.
Ez az árak mind a helyiek, mind különösen az EU-n kívüli országokból származó bevándorlók. A migrációs obszervatóriumi adatok azt mutatták, hogy a portugáliai Európai Unióból származó emberek 19 % -a túlzsúfolt szállásban él, szemben a portugál körülbelül nyolc százalékával, hivatkozva arra, hogy az olyan országok, mint Nepál és Banglades, az emberek különösen befolyásolják.
Az emberek zászlót olvasnak: „A fiataloknak házaknak kell élniük”, a lisszaboni lakásválság elleni tüntetés során, 2024. szeptember 28 -án. (Miguel Pereira/Reuters)
Portugália továbbra is Nyugat -Európa egyik legszegényebb nemzete, a régió legalacsonyabb átlagos bérével.
“Két szélsőség van: a bevándorlók, akik úgynevezett szegények … és a befektetők, a nyugdíjasok és a magasan képzett szakemberek” gazdag “migrációja”-mondta Simone Tulumello lakáskutató tavaly a Reutersnek.
Politizált migráció
A lisszaboni utcák gyakran tele vannak felvonulásokkal és gyűlésekkel – megfizethető lakhatáshoz, a migránsok jogainak és a határokon átlépő emberek elleni tiltakozáshoz. A múlt hónapban a portugál lázadó rendõrség számos ultrajogi tüntetõt fogva tartott, miután a csoportok egy rallyt hívtak, amelyet a városi hatóságok betiltottak, hogy tiltakozzanak a növekvő bevándorlók ellen.
És május 18 -án az ország korai általános választása lesz. Montenegró márciusban hívta a Snap szavazást, miután kisebbségi kormánya elvesztette bizalmi szavazását a parlamentben és leállt.
Az emberek figyelik a portugál szélsőjobboldali párt által hívott „ellenőrizetlen bevándorlás” demonstrációt Lisszabonba, 2024. szeptember 29-én. (Patricia de Melo Moreira/AFP/Getty Images)
A tavalyi választásokon a szélsőjobboldali Chega párt a harmadik helyre emelkedett.
Az új kampányplatformjában, a Chega vezetője, André Ventura eldöntötte, amit “a határok teljes ellenőrzésének hiánya”, a portugál nyelvű írása szerint “sürgős a normalitás helyreállítása a Portugáliába belépő külföldiek áramlásához”.
A bevándorlási prioritások között Chega csak azoknak azt akarja, hogy “hatékony kapcsolatban álljanak a portugál állammal, beszéljék a nyelvet, ismerjék a történetet és öleljék meg a kultúrát”. És azokat, akik illegálisan lépnek be, vissza kell adni a származási országukba – tette hozzá Ventura.
“Azt hiszem, amit Portugáliában látunk, nagyon olcsó politizáció, tekintettel a választásokra” – mondta Triandafyllidou.
“Európában a szélsőjobbtól való félelem az, hogy ezeket a konzervatív kormányokat valamiféle szélsőséges megoldások felé tolja, hogy megpróbálják megnyerni a szavazatokat – ami nem történik meg.”
A Chega Párt elnöke, Andre Ventura egy zászlót tart, mivel a párt támogatói részt vesznek egy demonstrációban, amit állítanak „ellenőrizetlen migráció” és bizonytalanság a lisszaboni utcákon, 2024. szeptember 29 -én. (Rodrigo Antunes/Reuters) „A kiutasítás nem megoldás!”
Miután a montenegrói kormány múlt szombaton bejelentette kiutasítási tervét, az ellenzéki vezető azzal vádolta, hogy megpróbálta közelebb kerülni a Chega párthoz. Montenegrói kampányának “Trumpizációjának” nevezte a lépést, amely hivatkozik Donald Trump amerikai elnök határán.
Januárban Ventura – aki Washingtonba utazott Trump beiktatása céljából – elmondta, hogy egyetért Trump bejelentésével, miszerint az illegális bevándorlók millióinak kitoloncolását tervezi, és hozzátette, hogy “a biztonságos országok erős határokkal rendelkeznek” – jelentette be a Portugália News.
Montenegró a maga részéről tagadta, hogy a kiutasítási végzést a közelgő május 18 -i választások felgyorsították, és azt állította, hogy ez a tavaly júniusban kezdődött folyamat része. A Portugália Pulse News oldala szerint is megcáfolta a Trumpra való utalást.
Mivel azonban a kiutasítási megrendelések elkezdtek kilépni, mintegy 4500 ember értesítette, hogy 20 nap van, amíg el kell távozniuk, a médiajelentések szerint néhány bevándorló szövetség sürgette az embereket, hogy “harcoljanak” és “ellenálljanak”.
“A kiutasítás nem megoldás!” Írta a Solidariedade Imigrante (bevándorló szolidaritás) nonprofit szervezetet a múlt héten a Facebook oldalán.
“Mindig harcolni fogunk! Erő, barátok! Mindig ellenállj!”
Az inkumbens miniszterelnök és a jobboldali szociáldemokrata párt, Luis Montenegrói Gesztusok vezetője egy választási kampány rendezvényen, a portugáliai Sintra-ban, a május 18-i általános választások előtt. (Armando Franca/The Associated Press)