Home Helyi A Kanada által vezetett javaslat a fosszilis tüzelőanyagok nemzetközi finanszírozásának megszüntetésére elhalt...

A Kanada által vezetett javaslat a fosszilis tüzelőanyagok nemzetközi finanszírozásának megszüntetésére elhalt Trump-kormányzással

79
0

A külföldi fosszilis tüzelőanyag-projektek állami finanszírozásának megszüntetéséről szóló megállapodás – amelyet Kanada a világszínvonalon társvezetett – elhalt a kulcsfontosságú visszatartó országok és Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése miatt.

Kanada az Egyesült Királysággal és az Európai Unióval együtt 2023-ban azt javasolta, hogy szüntessék meg az exporthitel-ügynökségeken – a külkereskedelmet támogató kormányzati szerveken – keresztül a külföldi olaj- és gázprojektek finanszírozását, és ehelyett a tiszta energiára fordítsák a pénzt.

A Joe Biden elnök vezetése alatt álló Egyesült Államok csak közvetlenül a tavaly novemberi elnökválasztás után vetette alá támogatását a megállapodás mögé, és őrült rohamot indított el, hogy Trump beiktatása előtt megállapodás szülessen. Végül nem volt elég idő.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a CBC Newsnak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a több hónapos tárgyalások ellenére sem sikerült megállapodásra jutni.

Az OECD-nél minden megállapodás megkötéséhez egyhangú megállapodásra van szükség. Az Egyesült Államok késedelmes támogatásán kívül Törökország és Dél-Korea is kiállt az energiabiztonsági és gazdasági aggályok miatt.

Trump, aki jelezte, hogy bővíteni kívánja az olajfúrást, és az olajipar-barát vezetőkkel tölti meg kabinetjét, várhatóan nem támogat egy ilyen megállapodást a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozásának korlátozására.

Justin Trudeau miniszterelnököt és Steven Guilbeault környezetvédelmi minisztert az ENSZ COP26 klímakonferenciáján láthatják Glasgow-ban 2021-ben. Kanada más országokkal együtt csatlakozott a csúcstalálkozón a fosszilis tüzelőanyagok állami finanszírozásának korlátozására tett javaslatokhoz. (Sean Kilpatrick/The Canadian Press)

Nina Pušić, az Oil Change International vezető exportfinanszírozási klímastratégája, egy érdekvédelmi csoport, amely szorosan követi ezeket a megbeszéléseket, azt mondta, hogy ez „egy hatalmas elszalasztott lehetőség az éghajlat szempontjából”.

„Úgy gondolom, hogy a nagy kép az, hogy ha el akarjuk érni a Párizsi Megállapodás céljait, szükségünk van az államháztartásunkra a tiszta és igazságos energiaátállás finanszírozására, nem pedig a fosszilis tüzelőanyagok még mélyebbre ásására” – mondta Pušić. .

Hogyan ösztönzi az államháztartás kockázatos fosszilis tüzelőanyag-befektetéseket?

A 38 iparosodott országot tömörítő OECD javaslata a 2021-es glasgow-i ENSZ klímakonferencián tett ígéretből fakad, hogy fokozatosan megszüntetik a fosszilis tüzelőanyag-támogatásokat, és a pénzt tiszta energiára fordítják.

A javaslat egy speciális fosszilis szubvenciót céloz meg – az exporthitel-ügynökségek által nemzetközi projektekhez nyújtott támogatásokat. Ez az állami finanszírozás segít megvédeni azokat a projekteket, amelyek kockázatosak lehetnek, és nehezen jutnak kezdeti finanszírozáshoz magánbefektetőktől és bankoktól. Ha megérkezik az államháztartás, a projektek könnyebben juthatnak további magánfinanszírozáshoz.

Kanadában ez az ügynökség az Export Development Canada (EDC), amely finanszírozást, kötvény- és biztosítási termékeket kínál olyan külföldi projektekhez, amelyekben kanadai vállalkozások vesznek részt, azzal a céllal, hogy ösztönözze a Kanada és más országok közötti kereskedelmet.

Joe Biden amerikai elnök kormánya eleinte nem támogatta a nemzetközi fosszilis finanszírozás fokozatos megszüntetéséről szóló OECD-tárgyalásokat, csak a novemberi választások után támogatta a tárgyalásokat. Végül már késő volt. (Evan Vucci/The Associated Press)

„Az egyik oka annak, hogy az exporthitel-ügynökségek is olyan fontosak, hogy kockáztatják a beruházásokat. Tehát alapvetően hitelgaranciát vagy valamilyen fedezetet adnak egy projekthez, ami aztán a magánszektor befektetéseit hívja meg” – mondta Pušić.

„Ezért biztosítanak olyan fontos szerepet ebben az ökoszisztémában, amely a fosszilis tüzelőanyag-ipart támogatja.”

Az Egyesült Államok Export-Import Bankja például 500 millió dollár kölcsönt adott egy bahreini gázprojekthez 2024-ben, és 100 millió dollár kölcsönt egy indonéziai olajfinomítóhoz 2023-ban. A Biden-kormányzat utolsó napjaiban a bank jóváhagyta további 500 millió dollár egy hatalmas gázenergia-erőműre Guyanában.

Az Export Development Canada, az ország exporthitel-ügynöksége olaj- és gázprojekteket finanszíroz nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Ígéretet tett arra, hogy fokozatosan megszünteti az olaj és a gáz közvetlen nemzetközi finanszírozását. (Sean Kilpatrick/The Canadian Press) Miért tartották fenn egyes országok az alkut?

Az egyik fő kitartó, Dél-Korea blokkolta a tárgyalásokat a cseppfolyósított földgázt (LNG) támogató hazai iparágai miatti aggodalmak miatt. Dél-Korea a világ második legnagyobb fosszilis finanszírozója, leginkább azzal függ össze, hogy az üzemanyagot világszerte szállító LNG-szállítók legnagyobb építője.

„Azonban a már végbemenő globális energiaátállást figyelembe véve a fosszilis projektekre elavult fókuszt fenntartó koreai vállalatok gyorsan lemaradnak” – mondta Dongjae Oh, a koreai Solutions agytröszt gázipari kutatásának vezetője. A mi klímánk.

„A versenyképesség megőrzése érdekében a legjobb, ha nem fektet be megújuló energiával kapcsolatos projektekbe” – mondta.

A koreai tisztviselők aggodalmát fejezték ki, hogy az ország még nem áll készen a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállásra energiaszükséglete miatt, és Oh szerint több időre van szüksége. Azt mondta, hogy Korea becslések szerint 10 milliárd dollárt költött nemzetközi fosszilis finanszírozásra a 2020-2022 közötti időszakban, és ez az összeg növekedhet.

Út az országok számára

Kate DeAngelis, a Friends of the Earth USA jogvédő szervezet gazdaságpolitikai igazgatóhelyettese azt mondta, hogy a javaslatot támogató országoknak, például Kanadának folytatniuk kell a tárgyalásokat a washingtoni politikai változások ellenére.

„Fontos emlékezni arra, hogy az első Trump-adminisztráció idején az OECD-országok meg tudták erősíteni a szénfinanszírozási korlátozásokat, amelyeket bevezettek” – mondta DeAngelis.

„Ezek a kormányok ezt nem használhatják ürügyként arra, hogy egyszerűen elejtik a labdát.”

Donald Trump megválasztott amerikai elnök ígéretet tett az olajfúrások fellendítésére, és várhatóan nem támogat semmilyen nemzetközi javaslatot a finanszírozás elmozdítására a fosszilis tüzelőanyagoktól. (Alex Brandon/The Associated Press)

2023-ban Kanada bejelentette, hogy fokozatosan megszünteti a „nem hatékony” fosszilis tüzelőanyag-támogatásokat – ez a finanszírozás magasabb szén-dioxid-kibocsátást ösztönöz, és akadályozza a tiszta energiára való átállást. Ennek ellenére az Environment Defense jogvédő szervezet jelentése szerint Kanada még mindig milliárdokat költ olaj- és gáztámogatásra.

Eközben az EDC ígéretet tett arra, hogy fokozatosan megszünteti a nemzetközi fosszilis tüzelőanyag-projektek közvetlen finanszírozását, de a hazai olaj és gáz jelentős finanszírozója is.

DeAngelis azt mondta, hogy az OECD-megállapodás hiánya ellenére az országok megduplázhatják ezt a meglévő ígéretet a kiskapuk megszüntetésével és az összes fosszilis támogatások tényleges megszorításával.

„Az országok nagyon jók abban, hogy kötelezettségeket vállaljanak. Sokkal nehezebb megbizonyosodni arról, hogy valóban be is tartják azokat” – mondta DeAngelis.