A csillaghajó felrobbanása kérdéseket vet fel a lakosságot és a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatban
A SpaceX tesztrepülésének legutóbbi szétesése látványos látvány volt: a széttört rakétaalkatrészek medúzaindákként csíkozták végig a karibi égboltot csütörtök este.
Egyes szakértők szerint azonban arra a káprázatos fényshowra való összpontosítás – ahogyan azt sok ember és médiában tette – rávilágít az űrhajók meghibásodásának környezeti következményeinek megértésének hiányára.
Moriba Jah, a Texas Austini Egyetem repülőgép- és űrmérnöki professzora az atombomba gombafelhőjének szépségén való csodálkozáshoz hasonlítja.
„A törmelék varázslatának megigézése azt jelenti, hogy nem veszi észre, mit jelent” – mondta Jah. “Ez az anyag károsíthatja az ökoszisztémákat, hatással lehet a populációkra.”
Van egy közvetlenebb veszély is, amelyet ez az incidens is szemléltet: több tonnányi lángoló roncs zuhog a vizekre, és bár ennek kicsi az esélye, talán még egy szerencsétlen földdarabra is.
A légtér kockázatai
A Csillaghajó csütörtöki tesztje – amely két részből, a felső fázisú Starshipből (jelen esetben a 33-as hajóból) és az alsó szakaszból, a Super Heavy Boosterből állt – körülbelül nyolc és fél percig tartott. Ez idő alatt a közönség láthatta a valaha készült legerősebb rakétát, amely sikeresen elválasztotta a két fokozatot, és a Super Heavy booster lenyűgöző “pálcika” fogását.
NÉZD | Tüzes szakítás:
A videón tüzes, lehulló törmelék látható, miután a SpaceX rakéta feltört
A Turks és Caicos-szigeteken rögzített közösségi média videón látható, hogy törmelék csíkozott az égen, miután az új Starship rakéta feltört egy próbarepülés során.
De nem sokkal ezután a SpaceX azt mondja, hogy elvesztette kapcsolatát a felső szinttel. Végül a zavarodott és félelmetes emberek Turks- és Caicos-szigeteken látták, hogy esti égboltjuk lángokban áll a 33-as hajó törmelékétől.
Elon Musk, a SpaceX milliárdos vezérigazgatója szerint az ok “oxigén-/üzemanyag-szivárgás a hajómotor tűzfala feletti üregben”. A SpaceX azt állítja, hogy a Szövetségi Légiközlekedési Hatósággal (FAA) együttműködve vizsgálja, hogy mi történt, ami „baleset-vizsgálatot” igényel, mint amikor egy 2023-as Starship tesztrepülés is felrobbant.
Ezen a FlightRadar24 által megosztott képernyőképen a Karib-tengeren és a környéken lévő járatokat elterelték, visszafordították vagy visszatartották, miután a tisztviselők figyelmeztetést adtak ki egy meghibásodott SpaceX tesztrakéta törmelékére. (FlightRadar24)
A repülés röppályája a texasi Boca Chicából indult, és kelet felé tartott a Karib-tenger felett. Az ehhez hasonló űrrepülések idő előtt figyelmeztetnek a légtérre, de a kommunikáció megszakadása újabb, sürgősebbre sarkallt.
Az FAA közleménye szerint “rövid ideig lelassította és elterelte a repülőgépet”, ahová a törmelék hullott. Ennek eredményeként a járatok késtek, köröztek a helyükön vagy visszafordultak.
Néhány pilóta még a pilótafülkéből is láthatta a tűzijátékot.
Jah esetében pedig a kockázatokról, még ha kicsik is, nem tájékoztatják teljes mértékben a légi utasokat.
“Ha te és én felszálltunk egy repülőgépre, és valaki azt mondaná: “Hé, egy a 10 000-hez az esélye, hogy nem érsz rá”, akkor nem szállok fel a gépre” – mondta Jah a CBC Newsnak Austinból. némi hipotetikus esélyt kínálva.
Boley egyetért azzal, hogy az űrrepülési ágazat kockázatait és költségeit a légiközlekedési ágazatba exportálják.
A szakítást nehéz modellezni
Úgy gondolják, hogy ez a járat az Atlanti-óceán felett szakadt fel, és nem érkeztek jelentések sérülésekről vagy a törmelék észleléséről.
Aaron Boley, az Outer Space Institute társigazgatója és az űrfenntarthatóság szakértője szerint még csak nem is sejthető, hogyan törnek szét ezek a hajók.
“A törmelékmező kiterjedése, mennyi törmelék, mennyi halálos törmelék – vagyis hány darab hullik le olyan sebességgel, amely jelentős károkat okozhat – ez olyan dolog, amelyet jelenleg nem értünk jól” – mondta Boley, a British Columbia Egyetem docense is.
Jah egyetért azzal, hogy a szimulációkat “sajnálatos módon rosszul tudja megjósolni bármiféle értelmes pontossággal”, és a “reménystratégiától” függ, hogy a szakítás nem okoz kárt.
„Kijelölt veszélyes terület”
Ennek a Csillaghajó-kilövésnek még a legsikeresebb vége is vízbe csapott volna – de messze, az Indiai-óceán déli részén.
Egy korábbi Csillaghajó-teszt az Indiai-óceánon landolt felső szakaszában. (SpaceX)
A kifröccsenő zóna egy „kijelölt veszélyes terület”, ahol feltételezhető, hogy ilyen távoli területeken kisebb az emberi élet veszélye. Azonban még a tervezett leszállások is fennakadásokat okoznak a légitársaságnál. Az ausztrál Qantas légitársaság szerint a SpaceX újbóli belépése miatt az elmúlt hetekben késésekre volt szükség az Indiai-óceán feletti repülés során.
Boley szerint a fröcskölés “a legkevésbé rossz megoldás”, így az embereknek lehetősége nyílik rá, hogy nagyjából tudják, hol és mikor eshetnek a dolgok.
De a törmelék legrosszabb módja az ellenőrizetlen robbanások, mint például csütörtökön, ami egy kockadobás.
“Csak azt feltételezi, hogy ezek a darabok elég nagy területen vannak szétszórva, és nem valószínű, hogy eltalálnak valakit és kárt okoznak” – mondta Boley.
A csütörtöki, egyébként meghiúsult tesztrepülés gyorsító szakasza visszatér a texasi Boca Chicában található kilövőállásra. (Eric Gay/The Associated Press) Kockázatosabb jövő
Mindezen bizonytalanságok miatt a szakértők azt mondják, hogy nincs nagy érzékük arra, hogy a rakétatörmelék milyen hatással van a tengeri környezetre.
Az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutatási Intézet 2016-os kutatása áttekintette a rakétatörmelék által a közeli óceáni életre gyakorolt lehetséges rövid és hosszú távú veszélyeket.
Szakértői testülete 10 kilövést talált, függetlenül attól, hogy sikeresek-e vagy sem, amelyek mindegyike 40 tonna törmeléket eredményezett, “még mindig kisebb kockázattal járna”.
De több indítás nagyobb kockázatot jelent.
“100 indításnál mérsékeltek lehetnek a kockázatok, 1000 indításnál pedig magasak lehetnek” – figyelmeztettek.
A szakértők szerint nem az űrrepülések kutatásának leállítása a megoldás – de az iparág növekedési ütemével nagyobb hangsúlyt kell fektetni a környezeti kockázatok kiszámítására.
– Mik azok a statisztikák, amelyeket be fogunk tartani? – kérdezi Jah. “Milyen tesztekre lesz szükségünk ahhoz, hogy az emberek sikeresen felfedezzék az űrt, de nem a környezeti fenntarthatóság rovására?”