2022-ben a világ megdöbbenve figyelte, ahogy az olvadó gleccserek okozta kataklizmikus áradások végigszakították Pakisztánt, az ország lakosságának akár egyharmadát kiszorítva, és az alapvető energiainfrastruktúrát romokban heverve.
A gyógyulás érdekében az emberek a tiszta energia felé fordultak – különösen a napenergia. Szindh tartományban újjáépítették az otthonokat napelemekkel a tetejükön, és az emberek közvetlenül Kínából rendeltek paneleket. A pakisztániak annyira lelkesek voltak ezért az energiaforrásért, hogy 2024-ben 22 gigawatt értékű napenergiát adtak hozzá – többet, mint amennyit Kanada valaha is telepített.
Ez egy példa arra, hogy a megújuló energiákra való áttérés hogyan gyorsul világszerte, különösen a fejlődő országokban, amelyek kihasználják a nap- és szélenergia árának zuhanását.
Ez a rohanás ugyanakkor jön, amikor az Egyesült Államok, a világ legnagyobb olajtermelője megduplázza a fosszilis tüzelőanyagokat, és megpróbálja rávenni a világot, hogy megvásárolja szén-dioxid-kibocsátó energiáját.
A múlt heti COP30-on, a brazíliai Belemben az ENSZ klímacsúcsán váratlanul napirendre került a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállás ütemtervének tárgyalása, miután a csúcstalálkozó előtti beszélgetésből hiányzott.
Országok sikertelen Megállapodásra jutni, de az elemzők szerint az a tény, hogy ez egy ilyen nagy tárgyalási pont, azt mutatja, hogy globális lendület van a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodáshoz.
Körülbelül 80 ország írt alá egy átmeneti megállapodásra irányuló javaslatot, köztük a nagy európai gazdaságok és az éghajlatváltozás hatásaival szemben érzékeny fejlődő országok.
NÉZD | Heves tárgyalások a fosszilis tüzelőanyagokról a COP30-on:
Erős kifogások hangzottak el, miután a COP30 elfogadta a klímaegyezményt, amely megkerüli a fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos aggodalmakat
Brazília COP30 elnöksége szombaton elérte a kompromisszumos klímaegyezményt, amely növelné a globális felmelegedéssel küzdő szegény nemzetek pénzügyeit, de nem említette a fosszilis tüzelőanyagokat. A megállapodás ellen Kolumbia, Panama és Uruguay is kifogást emelt, mielőtt a COP30 elnöke, Andre Correa do Lago felfüggesztette a plenáris ülést további konzultációk miatt.
„Ez csak azt mutatja, hogy a világ nem ott tart, ahol Donald Trump (az Egyesült Államok elnöke) tart. A világ többsége halad előre” – mondta Andreas Sieber, az Európai Unió politikai szakértője. 350.orgegy globális környezetvédelmi szervezet, amely a tiszta energiára való átállást szorgalmazza.
„Kína gazdasági növekedésének 25 százaléka a zöld technológiából származik. India hatalmas saját napenergia-iparának kiépítésére törekszik” – mondta Sieber. „Tehát tudjuk az irányt, amerre menni kell. Csak a gyorsításról van szó.”
Fosszíliák, megújulók egyaránt növekszik
A világ veszélyesen közel mozog a globális felmelegedés 1,5 C-os túllépéséhez, amely határértéket az országok a 2015-ös Párizsi Megállapodásban határozták meg, hogy elkerüljék az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait. Eközben a globális fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás tovább emelkedettés most 10 százalékkal magasabbak, mint 2015-ben.
Kína adja a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának közel egyharmadát, köszönhetően széntüzelésű erőműveinek és energiaéhes ipari bázisának.
Ugyanakkor a költségek csökkenésével elkerülhetetlenebbnek tűnik a megújuló energiaforrásokra való átállás. 2025 első felében megújulók a világ villamosenergia-termelésének 34,3 százalékát állította elő, első ízben megelőzve a szenet. A globális megújulóenergia-kapacitás a következő öt évben megduplázódik, ami hatalmas növekedés.
A COP30-on, küldöttek állítólag özönlöttek a kínai pavilonba, miközben az országok megpróbáltak beszállni az olcsó, megújuló energia forradalmába. Az ország vezető szerepet tölt be a globális elektromos járműgyártásban, számvitel A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzései szerint a piac 70 százalékán csökkentette a napelemek költségeit, és szabályozza a világ tiszta energiatechnológiákban használt kritikus ásványianyag-ellátásának nagy részét.
„Ez nem csak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásáról szól, hanem egy jobb, tisztább alternatíváról is” – mondta Sieber.
Sieber szerint a problémát a fosszilis tüzelőanyagok támogatása jelenti világszerte. Attól függően, hogy mit tekintünk támogatásnak – közvetlen kifizetések és támogatások az olaj- és gáztermeléshez több közvetett támogatáshoz és adókedvezményekhez – között összeadódnak 1,5 billió dollár és 7 billió dollár évente.
„Ez egy kulcsfontosságú gátja a további fejlődésnek. Már most látjuk, hogy a megújuló energiaforrások átlagban (áron) felülmúlják a fosszilis tüzelőanyagokat a világon” – mondta Sieber.
„De ez az átmenet lassabb, és ennek egyik fő oka valójában a fosszilis tüzelőanyagok támogatása.”
Az USA nélkül többpólusú világ
Az Egyesült Államok most először nem küldött képviselőt az ENSZ idei klímacsúcsára. Az amerikai diplomáciai erő hiánya szokatlan egy akkora konferencia esetében, mint a COP30, de elemzők szerint ez megnyílt egy teret más országok számára.
„Határozottan úgy tűnik, hogy egy többpólusú klímavezetés van kialakulóban. Mondhatni nincs egyetlen új vezető, hanem egy megosztott vezetési modell” – mondta Indu K. Murthy, az indiai Tudományos, Technológiai és Politikai Tanulmányi Központ éghajlati, környezeti és fenntarthatósági vezetője.
Murthy elmondta, hogy miközben Kína kibővítette diplomáciai és technológiai befolyását, más országok is beköltöztek. A COP30 házigazdájaként Brazília arra használja fel pozícióját, hogy előmozdítsa az erdők védelmét, míg India a méltányosságra és az alkalmazkodás növelésére összpontosít, és hídként működik a fejlett és a fejlődő országok között az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokon.
Az aktivisták részt vesznek egy demonstráción a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében a COP30 helyszínén kívül a brazíliai Belemben. (Andre Penner/The Associated Press)
Murthy szerint az Egyesült Államok fontos szerepet játszott a klímafinanszírozással kapcsolatos vitákban, tekintettel a globális pénzügyi rendszerben betöltött domináns szerepére. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok idei távolléte növelhette a szakadékot a gazdag és fejlődő országok között, és a súlypontot olyan országokra helyezte át, mint India, Kína vagy Brazília, hogy saját prioritásaikat erősítsék.
Mi a következő lépés a fosszilis tüzelőanyagokra való átállással kapcsolatban?
A kezdeti feltörő lelkesedés után Szaúd-Arábia és más petrolállamok erős ellenállása gyakorlatilag megakasztotta a fosszilis tüzelőanyagokra való átállásról szóló megállapodást a COP30-on.
Jövőre Kolumbia és Hollandia társműsorvezető lesz Az első nemzetközi csúcstalálkozó a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra összpontosított, és megpróbált építeni több mint 80 ország támogatására, amelyek aláírták a javaslatot a COP30 során.
„A világ nagy része csak azért halad előre, mert ez a helyes dolog, de azért is, mert ez gazdasági önérdek” – mondta Sieber.
A fosszilis tüzelőanyagokra való átállásról szóló jövőbeni megbeszélések egy ütemtervet fognak megvizsgálni, amely olyan dolgokat tartalmazna, mint az országok elszámoltathatóságát biztosító mérföldkövek, valamint a tiszta energiába való befektetés finanszírozása.
Olivia Bisel, a londoni székhelyű Carbon Tracker agytröszt energetikai elemzője nemrégiben dolgozott egy jelentésről azt vizsgálja, hogy a megújuló energiaforrásokra való folyamatos átállás hogyan teszi pénzügyileg kockázatosabbá a kanadai olaj- és gázprojektekbe való befektetést.
„A piac mozog, akár tetszik, akár nem” – mondta, rámutatva a tiszta energia bevezetésének gyors ütemére a fejlődő országokban, és megkérdőjelezi a közelmúltban Kanadában tett erőfeszítéseket.
„A kormányok könnyen ahhoz fordulhatnak, ami a múltban működött, hogy megmentsék őket a jövőben” – mondta Bisel. „Azonban egy változó világban vagyunk. Ez a stratégia nem garantálja a sikert egy olyan világban, ahol az energiaigény teljesen átalakul.”
