A Dangote Industries Limited elnöke/vezérigazgatója, Alhaji Aliko Dangote aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Nigéria és más afrikai országok egyre inkább olcsó, gyakran mérgező kőolajtermékek célpontjává válnak, amelyek közül sokan olyan nem megfelelő szintre keverednek, amelyet Európában vagy Észak -Amerikában nem lehet megengedni.
Ezt az aggodalmat felvetette az Abuja -ban zajló nyugat -afrikai finomított üzemanyag -konferencia során.
Az eseményt a nigériai középső és a downstream Petroleum Szabályozó Hatóság (NMDPRA) és az S&P Global Commodity Insights szervezi.
Dangote kiderítette, hogy a kontinens korlátozott belföldi finomítási kapacitása miatt Afrika évente több mint 120 millió tonna finomított kőolajterméket importál, körülbelül 90 milliárd dollár költséggel.
Miközben értékelte a nigériai National Petroleum Company Limited (NNPC) menedzsmentjét azért, mert a nigériai nyersolajat a finomító számára a termelés kezdetétől a mai napig elérhetővé tette, kiderítette, hogy a társaság, havi behozatali, kilenc és 10 millió hordó nyersolaj között van az Amerikai Egyesült Államokból és más országokból.
Azt mondta: „Ahogy ma beszélünk, havonta kilenc -10 millió hordó nyersolajat vásárolunk az Egyesült Államokból és más országokból. Köszönetet kell mondanom az NNPC -nek, hogy a termelés kezdetétől a mai napig elérhető nigériai nyersolajat tettek rendelkezésre.”
Dangote azt is kijelentette, hogy annak ellenére, hogy napi hétmillió hordó nyersolajat termel, Afrika mindössze 4,3 millió hordójának mintegy 40 % -át finomítja a kifinomult termékek napi fogyasztásának belföldön. Éles ellentétben Európa és Ázsia finomítja az általuk fogyasztás több mint 95 % -át.
„Tehát, míg rengeteg nyersolajat termelünk, évente továbbra is több mint 120 millió tonna finomított kőolajterméket importálunk, hatékonyan exportálva a munkahelyeket és a szegénységet a kontinensünkbe importálva. Ez egy 90 milliárd dolláros piaci lehetőség, amelyet a többlet finomítási kapacitással rendelkező régiók megragadnak. Ez a perspektíva csak kb. 15 százaléka van az afrikai országok számára, hogy a GDP -nél nagyobb a GDP -nél 90 dollár. Mások – évente év után – mondta.
Miközben megerősítette a szabad piacok és a nemzetközi együttműködés hatalmába vetett hitét, Dangote hangsúlyozta, hogy a kereskedelmet a gazdasági hatékonyságon és az összehasonlító előnyökön kell alapulni, nem pedig a minőségi vagy biztonsági előírások rovására.
„Ez megcáfolja Afrika logikáját és gazdasági értelmét, hogy csak a nyers nyersolajat exportálják a finomított termékek újbóli importálására-olyan termékek, amelyek több mint képesek vagyunk magunkat előállítani, közelebb mind a forráshoz, mind a fogyasztáshoz”-tette hozzá.
A világ legnagyobb egyszemélyes finomítójának megvalósításának tapasztalatait tükrözve a Dangote számos kihívást is kiemelt, beleértve az afrikai tájra jellemző műszaki, kereskedelmi és kontextusos akadályokat is.
Az épületfinomítókat, például a Dangote Petroleum Finomítóját, az egyik legfontosabb tőkeigényes és logisztikailag összetett ipari létesítménynek írta le, amelyet valaha építettek.
A Dangote Finomítói Project – mondta – 2735 hektár földterületet (a Victoria -sziget hétszeresének) tisztításához szükséges, ebből 70 % mocsaras volt, és 65 millió köbméter homok szivattyúzását igényli a hely stabilizálásához, és 1,5 méterrel, több mint 250 000 alapot és több millió métert igényel a közönség, és az elektromos vezetékek között.
„A csúcson több mint 67 000 ember volt a helyszínen, ebből 50 000 nigériai, akik éjjel-nappal több száz tudományág és nemzetiség között koordinálódtak. Természetesen jött a Covid-19 pandémia, amely két évre visszatért minket, és új szintű bonyolultságot, megzavarást és kockázatot hozott. De megtartottuk.”
A finomítónak egy dedikált tengeri kikötő felépítését is megkövetelte, mivel a meglévő nigériai kikötők nem tudták kezelni a szükséges berendezések méretét és mennyiségét.
Ez magában foglalta több mint 2500 darab nehéz berendezést, 330 darut és még a világ legnagyobb gránitbányának létrehozását is, évente 10 millió tonna termelési kapacitása.
„Röviden: nem csak finomítót építettünk, hanem egy egész ipari ökoszisztémát építettünk a semmiből” – mondta.
A finomító műszaki sikere ellenére a Dangote jelentős kereskedelmi kihívásokat, különösen az árfolyamokat azonosított, amelyek az ₦ 156/$ -tól a kezdetben ₦ 1600/$ -ig terjedtek a befejezéskor, és a nyersolaj -beszerzés körüli kihívások.
Noha Nigéria állítólag napi kétmillió hordót termel, a finomító küzdött a nyersolaj versenyképességben történő biztosításáért.
„Ahelyett, hogy nyersolajat vásárolnánk közvetlenül a nigériai termelőktől versenyképes feltételek mellett, azt tapasztaltuk, hogy tárgyalni kell a nemzetközi kereskedelmi társaságokkal, akik természetesen nigériai nyersolajat vásároltak és viszonteladtak nekünk, természetesen izmos díjakkal.”
A logisztika és a szabályozási szűk keresztmetszetek szintén fizetnek. A kikötői és a szabályozási díjak állítólag a teljes teherfuvarozási költségek 40 % -át teszik ki, néha kétharmadukba kerülnek, mint maga a hajó bérbeadása.
„Az Indiában a finomítók, akik még távolabbi távolságon vásárolnak nyersolajat, alacsonyabb áruszállítási költségeket élveznek, mint itt Nyugat -Afrikában, mert nem szűkítik őket túlzott kikötői díjakkal” – mondta Dangote.
Hozzátette, hogy a kikötői díjak szempontjából jelenleg drágább egy háztartási rakomány kőolajtermékek betöltése a Dangote Finomítóból, mivel az ügyfelek mind a rakomány, mind a mentesítés pontján fizetnek. Ezzel szemben, amikor Lomé -ból töltenek be, amely velük versenyez, csak a mentesítés pontján fizetnek.
Dangote továbbá kritizálta az afrikai nemzetek harmonizált üzemanyag -előírásainak hiányát, ami mesterséges akadályokat teremt a finomított termékek regionális kereskedelmében.
„A Nigériában előállított üzemanyagot nem lehet eladni Kamerunban, Ghánában vagy Togo -ban, annak ellenére, hogy mindannyian ugyanazokat a járműveket vezetjük. Ez a harmonizációs hiány előnyei, kivéve természetesen a nemzetközi kereskedők, akik az arbitrázson virágzik.
Dangote, amely kijelenti a kihívást az afrikai dízelgyártással, azt mondta: „Egy példát adva Nigéria dízel felhőpontja négy fokos. Anélkül, hogy a műszaki részletekbe kerülnének, ez azt jelenti, hogy a dízelnek négy fokos hőmérsékleten kell működnie. Ennek elérése számunkra költségekbe kerül, és korlátozza azt a bántalmazást, amelyet feldolgozunk.
„De Nigériában hány helyen tapasztalja meg négy fokos hőmérsékletet? Más afrikai országok ésszerűbb tartománya hét-12 fok. Ez egy alacsonyan lógó gyümölcs, amelyet a szabályozók kezelhetnek.”
Megemlítette továbbá az Oroszországból származó diszkontált, alacsony minőségű tüzelőanyag növekvő beáramlását, az orosz nyersolajjal kevert árkapgusok alatt és az afrikai piacon dömpingelt.
„És a dolgok még rosszabbá tétele érdekében most már az olcsó, gyakran mérgező, kőolajtermékek egyre növekvő dömpingjével kell szembenéznünk – ezek közül néhányat olyan nem megfelelő szintre keverünk, amelyet Európában vagy Észak -Amerikában soha nem engednek meg” – mondta.
Dangote felszólította az afrikai kormányokat, hogy kövessék az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió példáját, amelyek védő intézkedéseket hajtottak végre a hazai finomítók számára.
