A Képviselőház jelenleg egy olyan törvényjavaslatot tárgyal, amelynek célja Nigéria 774 helyi önkormányzati területén található szakképzési központok létrehozása.
A Naija News arról számol be, hogy az alternatív oktatási bizottság elnöke, Ibrahim al-Mustapha csütörtökön Abuja-ban a javasolt jogszabályokról szóló nyilvános meghallgatást folytatott a javasolt jogszabályokról.
Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fiataloknak alapvető készségeket biztosítsanak a mai gyorsan fejlődő világban, amelyet a technológiai fejlődés befolyásol.
E központok létrehozása nem csupán politikai kezdeményezést, hanem országunk jövője iránti elkötelezettséget képvisel-jegyezte meg az al-Mustapha.
„Köztudott, hogy a szakképzés és a vállalkozói készségek elsajátítása alapja és katalizátora a nemzetek, például Nigéria növekedésének, mivel gazdasága függ a létfontosságú ágazat hozzájárulásától.
„Nigéria bármilyen szabvány szerint jól felruházott egy fiatalos népességgel, amely könnyen elérhető a szakképzés és a vállalkozói készségek megszerzéséhez, valamint az önbizalom és a nemzetépítéshez való felhasználáshoz.
“Az a tény, hogy szakmai és vállalkozói készség -beszerzési ágazatunk nem váltott ki kívánatos eredményre, továbbra is aggodalomra ad okot” – nyilatkozta a törvényhozó.
Az ABA északi/déli szövetségi választókerületének törvényhozója, Alex Ikwechegh sürgette a források elosztását a jelenlegi szakmai központok számára, hangsúlyozva, hogy számos központnak jelenleg nincs megfelelő finanszírozása, és nem tudnak maximális kapacitásukon működni.
Egy másik Abia törvényhozója, a Ginger Onwusibe, jóváhagyta Ikwechegh perspektíváját, de azt állította, hogy bizonyos helyi önkormányzati területeken más intézmények elsőbbséget élvezhetnek a szakmai központok felett.
“Kritikusan nézzük meg, és nézzük meg a működőképességet, és illeszkedjünk be a szükséges területbe” – mondta Onwusabe.
A maga részéről az Ogun állambeli jogalkotó, Olatunji Akinosi a törvényjavaslatot „az egyik legfontosabb törvényjavaslatnak írta le a 10. közgyűlésről.
“Most már a nigériaiak annyira fontosnak tartották a tanúsítványok megszerzését.
Olatunji azt állította, hogy Nigéria az akadémiai tanúsítványokra való összpontosítása akadályozza a nemzeti fejlődést, rámutatva, hogy a kifejlesztett nemzetek, például Kína, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország prioritást élveznek a műszaki készségek helyett, mint pusztán a papírképesítést.
A jogalkotó kijelentette továbbá, hogy Nigériának át kell irányítaniuk a figyelmét a hitelesítő adatokról a gyakorlati képességekre.