Home Vállalkozás A könyörgéstől az önbizalomig: Hogyan újjáépítette a mangaluru ember életét a kormány...

A könyörgéstől az önbizalomig: Hogyan újjáépítette a mangaluru ember életét a kormány támogatásában

6
0

Ez egy olyan ember története, aki valaha koldus volt, és most őszinte megélhetést szerez.

Manickam, a fizikailag kihívott egyén, Bondas-t (egy mélysült dél-indiai burgonya snack) értékesít, és javítja a papucsot és esernyőt Mangaluruban, jelentette a Daiji World.

Az egyik lábát gyermekkorban elvesztette, de soha nem adta fel, és tovább halad.

A tamil Nadu -i Salem körzetből származik, Manickam az elmúlt 35 évben Karnataka Mangaluru kerületében él.

Miután megérkezett Mangaluruba, kezdetben könyörgött, mivel nem volt munkája. Azonban az állami kormány által irányított menedékhelyen tartózkodása után megfordította az életét, és önbizalom lett.

A menedékhelyen elriasztották a koldulástól, és arra ösztönözték, hogy kezdje el megszerezni a saját erőfeszítéseit.

“Korábban kértem, amikor 35 évvel ezelőtt eljöttem Mangaluruba. De miután menedékbe vitték, amikor a kormány végrehajtotta a beépítésellenes törvényt, úgy döntöttem, hogy dolgozom és méltósággal élek”-mondta Manickam, a Daiji világjelentés szerint.

Hozzátette, hogy soha nem kapott kormányzati támogatást a helyi dokumentáció hiánya miatt. Nem volt jogosult a rokkantsági ellátásokra vagy a lakhatási rendszerekre.

“Egyszer jelentkeztem a Tamil Nadu -ban, de semmi sem jött belőle. Minden dokumentumom kapcsolódik a salemi címemhez, ami megnehezítette a Karnataka -ban bármi jelentkezést” – tette hozzá.

Manickam a papucsok és az esernyők javításával kezdte. Fokozatosan kibővítette munkáját a bondák és a jég alma értékesítésére.

Minden nap 8 -tól 8 -ig dolgozik, hogy támogassa magát.

Most egy robogó tulajdonosa is, amely segít neki könnyen ingázni a Hoige Bazar otthonából az Indiai Állami Bank közelében lévő üzletébe.

Manickam továbbá azt mondta: “A Mangaluru nép nagylelkű és kedves. Senki sem zaklatott engem a munkám miatt. Itt inkább otthon érzem magam, mint a szülőhelyemen. A Kudla népe lehetőséget adott nekem, hogy méltóságteljesen éljek.”