Home Vállalkozás Northern Lights figyelmeztetés: Az Aurora borealis június 25 -én 14 amerikai államban...

Northern Lights figyelmeztetés: Az Aurora borealis június 25 -én 14 amerikai államban látható lehet

5
0

Az észak -amerikai északi részén lévő égboltok kedden este (június 24 -én) és szerdán este (június 25 -én) mennyei élvezetre kerülhetnek, mivel az Aurora borealis – közismert nevén Northern Lights – ritka megjelenést jelenthet több mint tucat államban.

A NOAA űr időjárási előrejelzési központja (SWPC) szerint a napfény koronális lyukából származó napenergia -szél várhatóan a G1 – G2 (kisebb vagy mérsékelt) geomágneses viharokat vált ki. Ezek a viharok a szokásosnál délre haladhatnak az aurális ovális délre, lehetővé téve az amerikaiak, akik jóval a kanadai határ alatt vannak, hogy potenciálisan bepillanthassanak a táncfényekbe.

Csúcs megtekintési idő: 1 órakor helyi

A legjobb idő az Auroras megfigyelésére helyi idő körül 1 óra körül lesz, amikor az égbolt a legsötétebb. A megfigyelőket arra ösztönzik, hogy menjenek el a városi fényektől, és nézzenek az északi horizont felé, hogy a legjobb esélyt kapjanak a jelenség észlelésére.

A legjobb néző potenciállal rendelkező államok

A NOAA legfrissebb előrejelzése szerint 14 amerikai állam, Kanada nagy részével együtt, az előrejelzett Aurora View vonalon belül vagy közvetlenül alatt. Ezek az államok, amelyeket durván az auroral ovális közelségének alapján néznek meg, a következők: Alaszka, Minnesota, Észak -Dakota, Montana, Maine, Michigan, Wisconsin, Vermont, New Hampshire, Washington, Oregon, Idaho, New York és Dél -Dakota.

Míg Alaszkának a legnagyobb a valószínűsége a teljes fény show -nak, a New York -i, Oregon és Dél -Dakota északi részén található lakosok szintén a horizont mentén halványan ragyoghatnak.

KP index 5.67 -kor: Mit jelent ez

Az Aurora-előrejelzés a KP-indexen alapul, amely a geomágneses tevékenységet 0 és 9 közötti skálán méri. Az index várhatóan ma este 5,67-kor csúszik, és szilárdan a G2-szintű vihar területén helyezkedik el. Ez a tevékenységi szint általában az Auroras -t az Egyesült Államok északi részébe és Dél -Kanadába hozza.

Tippek megtekintése

Keressen egy olyan helyet, amelyen tiszta kilátás nyílik az északi égre

Maradjon távol a városi fényektől és a városi fénytől

Légy türelmes – Auroras váratlanul hullámokban vagy villoghat

Hozzon egy állványt, ha fényképezés, és állítsa be a hosszú expozíciókat

Kiszámíthatatlan, de varázslatos

Az Auroras rendkívül kiszámíthatatlan lehet. Még ideális körülmények között is halványnak tűnhetnek, a vártnál később érkezhetnek, vagy kihagyhatják az egész régiókat. Lehetnek távolabb délre, mint az előrejelzett, meglepő megfigyelők váratlan helyeken.

Mik azok az északi fények vagy az Aurora borealis?

Az északi lámpák, más néven az Aurora borealis, természetes fényjelző, amely az éjszakai égbolton jelenik meg, általában az Északi-sark (és az Aurora Australis az Antarktisz közelében lévő Aurora Australis) nagy szélességű régiókban. Ezek a zöld, rózsaszín, lila vagy vörös fény izzó hullámai látványos mintákkal táncolhatnak az égen.

Mi okozza az északi fényeket?

Az aurorát a nap és a föld mágneses mezőjéből származó töltött részecskék és a légkör közötti kölcsönhatások hozták létre. Így működik:

Napszél

A nap folyamatosan bocsát ki töltött részecskék (elektronok és protonok), amelyet napenergia szélnek neveznek.

Magnetoszféra kölcsönhatás

Amikor ezek a részecskék elérik a Földet, találkoznak mágneses mezőjével, amely megvédi minket azáltal, hogy a napszél nagy részét elhajolja. A pólusok közelében azonban a mezővonalak görbülnek, és lehetővé teszik egyes részecskék belépését.

Mivel ezek a részecskék belépnek a felső légkörbe (főleg 80 km vagy 50 mérföld felett), ütköznek olyan gáz atomokkal, mint az oxigén és a nitrogén.

Ezek az ütközések izgatják a gáz atomokat, és amikor visszatérnek normál állapotukba, akkor az energiát könnyűnek engedik – ezt látjuk az északi fénynek.

Miért különböző színek?

Zöld: a leggyakoribb; az oxigén okozta, mintegy 100–300 km a föld felett.

Piros: Ritka, oxigénből is, de magasabb tengerszint feletti magasságban.

Kék/lila: nitrogénmolekulákból.