A kisvállalkozások nehezen jutnak exportfinanszírozáshoz. Lehet, hogy a megkönnyebbülés úton van.
Az exportpiacok feltöréséért küzdő kisebb vállalkozások, különösen a legszegényebb országokban, a jövőben könnyebben találhatják magukat, mivel az Exim Bank of India egy olyan modellen dolgozik, amely megkönnyíti számukra az exportfinanszírozást.
Az indiai hitelezők, akik bizonytalanok az úgynevezett legkevésbé fejlett országok (LDC-k) importőreivel és bankrendszereivel kapcsolatban, gyakran vonakodnak finanszírozni a mikro-, kis- és középvállalkozások (MSME) szállítását az ilyen országokba. A Központ most felkérte az Exim Bankot, hogy dolgozzon ki egy modellt az ilyen exportban részt vevő bankok kockázatainak felmérésére és azok finanszírozására – mondta el két, az ügyről tudó személy. A modell célja a kkv-k exportjának előmozdítása és a fizetési késedelmek elleni védelme.
A fent idézett két tisztviselő egyike szerint az MSME-exportőrök a finanszírozás rendelkezésre állása és költsége kettős problémával szembesülnek. Míg a kkv-k állami 3%-os kamattámogatása csökkenti a hitelköltségeket, maga a finanszírozás elérhetősége továbbra is probléma.
„Tegyük fel, hogy valaki egy politikailag nem stabil afrikai országba exportál – a bankok kissé haboznak finanszírozni, hacsak nem ad jó fedezetet, mivel kockázatot vállal a külföldön tartózkodó ügyfél miatt. De itt, Indiában, a bankom kitettséget vállal az itteni gyártó számára. Ha a pénz ott ragad, nem tudunk bankrendszerükről és jogi problémáikról. Ezek kihívást jelentenek. Az Exim Bankon keresztül próbáljuk kezelni ezeket a kockázatokat” – mondta a névtelenséget kérő személy.
Tágabb kérdés
Az iparági szakértők szerint azonban a probléma nem korlátozódik a legkevésbé fejlett országokra.
„A Közel-Keleten legalább 100 indiai vállalkozót ismerek, akik pénzt veszítettek az exportálás során, mert az emberek azt mondták, hogy 25%-os előleget adnak neked, majd amint a termékek elérik, nem adták azt.” – mondta Vinod Kumar. , az Indiai KKV Fórum elnöke.
Az időszerű és megfelelő, ésszerű kamatozású hitel hiánya az egyik legfontosabb probléma, amellyel India 26 millió kis- és középvállalkozása szembesül, amelyek körülbelül 60 millió embert foglalkoztatnak, és a feldolgozóipar termelésének körülbelül 45%-át és az export 40%-át adják. Ennek fő oka az, hogy a bankok ezeket magas kockázatú hiteleknek tekintik, és olyan biztosítékot követelnek, amely nem biztos, hogy könnyen elérhető.
A kormány felkérte az Exim Bankot, hogy hozzon létre egy terméket, amely biztosítja az indiai bankok kkv-k finanszírozását – mondta a második személy. Mivel az Exim Bank számos bankkal áll kapcsolatban, képes lesz felmérni, hogy egy adott bank egy külföldi országban kockázatos-e, és képes-e az adott országból származó vevő nevében fizetni. A kockázatértékelés alapján az Exim Bank garanciát tud nyújtani az indiai banknak, és gondoskodik fizetési kockázat felmerüléséről. Ez a garancia azonban nem biztos, hogy 100%-os – tette hozzá a személy.
„A vita folyamatban van, az Exim Bank pedig jelenleg is meghatározza és megtervezi. Végső soron a kereskedelmi minisztériumon keresztül fogjuk irányítani. Ez inkább az Exim terméke, amelyen keresztül a bankokat akarjuk nyomni” – tette hozzá a második személy.
Az MSME és a kereskedelmi minisztériumok, a pénzügyi szolgáltatási osztály és az Exim Bank szóvivőihez és titkáraihoz intézett kérdésekre a sajtó idején nem válaszoltak.
Az exportőrök problémákkal szembesülnek
Az első személy szerint az indiai MSME exportőrök más problémákkal is szembesülnek, ideértve az energia rendelkezésre állását, a munkaerőt, a konténereket, a kikötőkkel való kapcsolatokat, az engedélyezések és a visszatérítések időben történő elvégzését. “Ezeket a dolgokat összeadva körülbelül 10-12% sújthatja az exportőröket. Ez az, amit eljárási szempontból támadni kell” – mondta az illető.
Kumar, az Indiai SME Forum munkatársa szerint míg a nagyvállalatok megengedhetik maguknak az indiai finanszírozás meredek költségeit, a kisebbek nem. Sok országban a kamatok nem haladják meg a 4 százalékot – tette hozzá. “A vállalkozók többsége általában a fedezetek 2-7%-a között működik. Ha ez a fedezet a költséges finanszírozás miatt megszűnik, akkor nincs stabilitás a vállalkozásokban. Emiatt a vállalkozások akár be is zárhatnak, mert nincs tartalékuk” mondta. Az Exporthitelgarancia Zrt. csak a felvett hitelek garanciáját szolgálja – tette hozzá.
Ugyanilyen fontos az exportáló kkv-k körének bővítése, termékeik népszerűsítése a legnagyobb potenciállal rendelkező országokban, ahelyett, hogy a kis- és középvállalkozások magas kockázattal járó piacokat érintsenek meg – tette hozzá.
„Ami nagyon fontos, az az, hogy minden MSME-ben tudatosítani kell, hogy az országból semmit nem szabad küldeni, hacsak nincs egy fenntartható akkreditív, amellyel az exportőrnek rendelkeznie kell, és amely nélkül senkinek sem szabad elküldenie. Azt is fel kell hívni az MSME-re, hogy ne küldjenek anyagot az országon kívülre, hacsak meg nem kapták a teljes összeget” – tette hozzá Kumar.
