A menesztett dél-koreai védelmi miniszter azt vallotta, hogy az elnöknél nagyobb hadiállapotot akart
A dél-koreai nyomozók arra kérték az ügyészeket, hogy emeljenek vádat Yoon Suk Yeol elnök ellen a múlt hónapban rövid ideig tartó hadiállapot miatt, amelyről az ország megbuktatott védelmi minisztere azt vallotta, hogy Yoonnál szélesebb körű katonai bevetést akart.
Yoon ismét megvédte tetteit, amikor csütörtökön másodszor jelent meg egy bírósági tárgyaláson, mondván, a december 3-i hadiállapotról szóló rendelet csak az ellenzék által ellenőrzött nemzetgyűlés veszélyéről hivatott tájékoztatni a közvéleményt. Azzal érvelt, hogy a hadiállapot korán véget ért, mert gyorsan kivonta a csapatokat, miután a közgyűlés leszavazta a rendeletét.
“A hadiállapot kihirdetésének oka nem az ellenzék figyelmeztetése volt. Megpróbáltam az emberekhez fordulni, hogy vonják be szigorú felügyeletüket és bírálják az ellenzéket” – mondta Yoon az Alkotmánybíróságon tartott meghallgatásán. – Akárhányszor figyelmeztetem is az ellenzéket, hiábavaló lett volna.
Yoont a közgyűlés december 14-én vád alá helyezte és felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság most azon tanácskozik, hogy eldöntse, hivatalosan ki kell-e dobni Yoont hivatalából, vagy vissza kell helyezni hivatalába.
Kim Yong-hyun dél-koreai védelmi minisztert 2024. október 30-án Washingtonban mutatják be. Kimet, aki csütörtökön vallomást tett az ország alkotmánybíróságán, nem sokkal a múlt havi hadiállapot kihirdetése után letartóztatták. (Elizabeth Frantz/Reuters)
Ugyanezen a meghallgatáson megjelent Yoon védelmi minisztere a hadirendészeti végrehajtás idején, Kim Yong Hyun támogatta az elnök érvelését, mondván, hogy ő dolgozta ki a rendeletet és javasolta azt Yoonnak.
Kim, Yoon közeli munkatársa, aki szintén őrizetben van, azt állította, hogy Yoon azt kérte tőle, hogy törölje el a rendeletből a nyilvános kijárási tilalmat, helyezzen be sokkal kevesebb katonát a gyűlésbe, mint azt eredetileg javasolta, és akadályozza meg, hogy a csapatok éles lőszert szállítsanak.
“Igen” – válaszolta Kim, amikor Yoon ügyvédei megkérdezték, hogy az elnök lelőtte-e a védelmi miniszter javaslatát a Szöulban állomásozó összes katonai egység mozgósítására.
Kim megerősítette, hogy azt is javasolta, hogy küldjenek néhány egységet az ellenzéki párt központjába és egy baloldali közvélemény-kutató céghez.
Kim kijelentéseit nem lehetett azonnal független módon ellenőrizni. Korábban azt mondta, hogy a hadiállapot bevezetéséért minden felelősség kizárólag őt terheli. Letartóztatták az öngyilkossági kísérletben, amikor letartóztatták, napokkal a szerencsétlenül járt hadiállapot után.
2022-es hivatalba lépése óta a konzervatív Yoon szinte állandó súrlódásokkal küzd a fő liberális ellenzéki Demokrata Párttal, amely akadályozta napirendjét, és vád alá helyezte néhány vezető tisztségviselőjét. A hadiállapotról szóló bejelentésében Yoon “bűnözők barlangjának” nevezte a gyűlést, amely a kormány ügyeit sodorta, és megfogadta, hogy felszámolja “a szégyentelen észak-koreai követőket és az államellenes erőket”.
Az elnököt hatalommal való visszaéléssel vádolják
Yoon hadiállapota, amely több mint 40 éve az első ilyen jellegű Dél-Koreában, mindössze hat óráig tartott. Yoon csapatokat és rendőröket küldött a Nemzetgyűlésbe, de elég képviselőnek sikerült bejutnia a képviselőházba, és egyhangú szavazással felszólította a sürgősségi rendeletet.
Yoon és Kim azt mondták, hogy csapatok és rendőri erők kiküldését a rend fenntartására tervezték. Az ellenzék és a nyomozó hatóságok azonban úgy vélik, hogy megpróbálták lezárni a közgyűlést, hogy megakadályozzák a törvényhozókat a rendelet megsemmisítésében, és összeesküdtek néhány politikus letartóztatására. Yoon és Kim ezt tagadták.
Yoont időnként lehetett látni Kim felé biccenteni a tanúvallomás alatt.
NÉZD | Drámai jelenetek a hónap elején, amikor az elnököt kihallgatás céljából őrizetbe vették:
Letartóztatták a felelősségre vont dél-koreai elnököt, miután a rendőrség bevonult otthonába
A vád alá vont dél-koreai elnököt, Yoon Suk Yeolt szerdán letartóztatták és kihallgatták a hatóságok a felkelés bűnügyi nyomozása miatt. Azt mondta, csak az általa illegális nyomozással működik együtt, hogy elkerülje az erőszakot. Becslések szerint 3000 rendőrt telepítettek ki Yoon elnöki épületébe, akik drótvágókat és létrákat hoztak magukkal.
Csütörtök elején a Magasrangú Tisztviselők Korrupciós Nyomozó Iroda (CIO) azt mondta, hogy Yoon, Kimmel és más katonai parancsnokokkal együttműködve, állítólag lázadást követett el azzal, hogy “lázadást” szervezett, és az alkotmány aláásására törekedett, amikor hadiállapotot hirdetett. A CIO azzal is vádolta Yoont, hogy visszaélt hatalmával, amikor csapatokat mozgósított illegitim célból, és akadályozta a parlament szavazati jogát a hadiállapot megszüntetéséről.
A törvény szerint a lázadás vezetője életfogytiglani vagy halálbüntetéssel sújtható. Mióta a CIO őrizetbe vette, Yoon visszautasította a kihallgatására tett erőfeszítéseket. Azzal érvel, hogy a nyomozás és a fogva tartása jogellenes.
„Mint Ön is tudja, annak ellenére, hogy országosan súlyos vádat emelnek lázadás vezéreként, a gyanúsított folyamatosan nem együttműködik, és szembeszállt a büntetőeljárással” – mondta Lee Jae-seung, a CIO helyettes főügyésze egy televíziós tájékoztatón. .
December 4-én katonákat mutatnak be, akik megpróbálnak bejutni a szöuli nemzetgyűlés épületébe, miután Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett. (Jung Yeon-je/AFP/Getty Images)
Yoon védelmi csapata közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta a CIO-t, hogy “megalázta” Yoont azáltal, hogy nyomást próbált rákényszeríteni, hogy beszéljen a nyomozókkal, és megsértette emberi jogait azáltal, hogy megakadályozta, hogy kapcsolatba lépjen családtagjaival.
Az Alkotmánybíróság keddi meghallgatásán első fellépésén Yoon tagadta, hogy elrendelte a katonaságnak, hogy vonják ki a képviselőket a Nemzetgyűlésből, hogy megakadályozzák a szavazásukat. A közgyűlésre küldött katonai egységek parancsnokai azt vallották, hogy Yoon parancsot adott nekik, hogy vonják ki a törvényhozókat.
Yoon hadiállapot-rendelete megrázta a dél-koreai politikát és a pénzügyi piacokat, és rontotta nemzetközi megítélését. Yoon ezt követő dacolása és az ellenzék kiszorítása szintén fokozta Dél-Korea amúgy is komoly belső megosztottságát.
