A kanadai hadműveleti parancsnokság tanulmányozni kezdett arról, hogyan lehet reálisan fenntartani az ország NATO-telepítését Lettországban a jövőben, és az egyik lehetőség az állandó bázist jelenthet – mondja egy magas rangú parancsnok.
altábornagy. Steve Boivin, a Kanadai Közös Műveleti Parancsnokság (CJOC) parancsnoka elmondta, hogy még csak most kezdik az elemzést, és nem tettek ajánlásokat a védelmi vezérkar főnökének, nemhogy a szövetségi kormánynak.
Mark Carney miniszterelnök tavaly augusztusban jelentette be, hogy 2029-ig meghosszabbítja a lettországi kanadai missziót.
Kanada már szinte állandó rotációs jelenléttel rendelkezik Lettországban, a nagyjából 2200 katona egységétől függően hat-kilenc hónapos körúton teljesít szolgálatot.
„Katonai szempontból közelítjük meg a dolgot – ami az általunk vállalt kötelezettségek alapján van értelme” – mondta Boivin, aki megjegyezte, hogy a felülvizsgálatot két tényező befolyásolja: a katonaság hiánya a hadseregben, valamint a vészhelyzetben az erősítések siettetésével járó kihívások.
„Szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy fenn tudjuk tartani ezt a műveletet. Tehát igen, azt vizsgáljuk, hogy van-e értelme tartósan bázisba helyezni az embereket a továbbiakban.”
Kanada legutóbb a második világháborút követően és a hidegháború idején volt állandó katonai jelenléte Európában. A fegyveres erők két bázist tartottak fenn Nyugat-Németországban 1993-ig.
NÉZD | Kanada NATO-jelenléte Lettországban 2029-ig meghosszabbodott:
Készen állnak a fegyveres erők egy kiterjesztett lett misszióra? | Hanomansing ma este
Mark Carney miniszterelnök európai útja azután ért véget, hogy meglátogatta a kanadai csapatokat Lettországban, ahol Kanada NATO-missziót vezet. Carney bejelentette, hogy Kanada NATO-jelenléte Lettországban 2029-ig is folytatódik, és a cél, hogy valamikor 2026-ban egy teljes, 2200 fős káder álljon ott állandóan. Christian Leuprecht kutató, a Királyi Katonai Főiskola professzora azonban azt mondja, hogy ez „jelentős kihívás” a kanadai fegyveres erők számára, hogy ezt fenntartsák – és nincs is megfelelő felszerelésük.
Legalább egy másik NATO-szövetséges már a balti térségben állandó katonai jelenlét kialakítása felé halad.
Németország az év elején bejelentette, hogy Litvániában állandó támaszpontként létrehozza a 45. páncélosdandárt, amely mintegy 5000 főből áll.
Az egység várhatóan 2027-ben fog teljes mértékben üzemelni.
Boivin a CBC News-nak adott, a közelmúltban adott év végi interjújában tett megjegyzései egy amerikai agytröszt is arra figyelmeztetett, hogy a balti államok a jövőbeni orosz agresszió legvalószínűbb célpontjai.
Margus Csahkna észt külügyminiszter a közelmúltban az Egyesült Államok Kongresszusának különleges bizottsága előtt tanúskodott, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „két-három éven belül, vagy kevesebben belül megerősítheti katonai jelenlétét a balti határok mentén”. Moszkva jelenlegi katonai tartása alapján kijelentette, hogy Oroszország „még több katonával és haditechnikával tér vissza balti határainkhoz, mint az ukrajnai teljes körű invázió előtt”.
Az állandóbb alapozás erősebb elrettentő jelet küldene – írta Daniel Kochis, a Hudson Intézet munkatársa december 15-én megjelent cikkében.
„A NATO jelezheti eltökéltségét a szövetségen belül azzal, hogy növeli jelenlétét a balti országokban” – mondta Kochis.
„A szövetséges erők kiterjesztett jelenléte a régióban nem provokatív, de a gyenge testtartás mindenképpen az.”
Kanada vezeti a NATO-dandárt Lettországban. Németország a vezető nemzet Litvániában. Az Egyesült Királyság felel az észtországi bevetésért.
Az elrettentő küldetések kezdete óta a NATO a folyamatos rotációs jelenlétet részesítette előnyben, nem pedig a hidegháborús típusú bázisokat, de ez a norma Ukrajna 2022 telén történt teljes inváziója óta megkérdőjelezhető.
A hidegháború végén a NATO megígérte Oroszországnak, hogy nem hoz létre állandó bázisokat Kelet-Európában.
Steve Saideman kanadai védelmi szakértő szerint ez Ukrajna óta nem megy ki az ablakon, de elég közel.
„A NATO-Oroszország Alapító Okiratnak volt némi nyelvezete erre vonatkozóan, de mivel az oroszok nagyjából megsértették a megállapodás összes többi pontját, és 2014 óta lényegében halott volt, 2022 óta pedig nagyon-nagyon halott, nem kötelezhet bennünket egy olyan megállapodás, amelyet nem tartottak tiszteletben” – mondta Saideman az orosz Crimea 2014 mellékletre utalva.
„Tehát ez korábban akadályt jelentett néhány NATO-ország számára, például a németek nagyon haboztak, hogy állandó bázisuk legyen (a balti országokban), mert meg akarták tartani ezt a törvényt, a megállapodást arra a napra, amikor újra releváns lehet, de ez a nap elmúlt.”
NÉZD | Putyin szerint Oroszország készen áll a háborúra, ha Európa azt akarja:
Putyin szerint Oroszország „készen áll”, ha Európa háborút akar
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államok ukrajnai békejavaslatának megvitatására tartott találkozó előtt „elfogadhatatlannak” minősítette az európai ellenjavaslatokat, és kijelentette, hogy országa készen áll a háborúra, ha Európa azt akarja.
Saideman azt mondta, hogy egy állandóbb bázisrendszer megkönnyítené a csapatok munkáját, és talán olcsóbb is lenne, mert megspórolná az emberek félévente történő mozgatásának költségeit.
Ennek azért is van értelme – mondta –, mert a rotációs rendszer – egy kontingens csapatok bevetésre készülnek, egy csapat bevetésen, egy harmadik pedig a bevetéstől pihen – azt jelenti, hogy a kanadai hadsereg nem tehet mást, mint a lett küldetést.
Kanada utolsó jelentős állandó katonai jelenléte Európában 1993-ban ért véget a németországi Lahrban és Baden-Soellingenben található bázisainak bezárásával.
A kontingens csúcspontján több mint 6700 katonát és eltartottaikat vett részt. A bázisok lakhatást, iskolákat, kórházakat, bevásárlóközpontokat és rekreációs létesítményeket tartalmaztak.
Egy ilyen jelenlét létrehozásához Lettországban természetesen az adott ország kormányának hozzájárulására van szükség. A kormány több minisztere, köztük Lettország védelmi minisztere is nyilvánosan érvelt 2025-ben a NATO nagyobb jelenléte mellett a térségben és több felszerelés készletezése mellett.
Az állandóbb jelenlétre való átalakítás jelentős vállalkozás lenne, és valószínűleg a bevetés jogi keretének felülvizsgálatát igényelné, kiterjesztve a balti nemzettel kötött haderő-megállapodás státuszát.
Valószínűleg a NATO-nak is mérlegelnie kell a döntést.
Ez Kanadában is jelentős politikai döntés lenne, és valószínűleg nem kötelező erejű szavazásra a Parlament elé kell terjeszteni, ahogyan más csapatok bevetése is történt.
