A nyomorúságos gázai háború mindkét oldala húzza a lábát a tűzszünet következő döntő szakaszába való lépéssel, így a palesztinok a területen maradnak, hogy megküzdjenek a sárral és néha halálos hideggel a télen, és kevés okuk van reménykedni abban, hogy hamarosan jelentős előrelépés következik be.
„Isrealnak életben kell hagynia minket” – mondta a 44 éves Mohamed Hassouna, aki minden holmiját egy sátorba költöztette az egykor Gáza város melletti negyedének porrá tört betonja közé.
„Ők lehetnek egy ország, mi pedig egy ország” – mondta a CBC News egyik videósának.
A tűzszünet legvitatottabb kérdése, amely évtizedek óta az izraeli-palesztin tárgyalások középpontjában áll, és az október 10-i megállapodásban is a legkevesebb hangsúlyt kapja – ez a palesztin állam létrehozásának feltételei a háromfázisú terv végén.
A hosszú távú cél tisztázása nélkül való előrehaladás veszélybe sodorta a megállapodás többi kulcsfontosságú eleme tekintetében az előrehaladást.
„Bibi (Benjámin) Netanjahu miniszterelnök nem akarja véget vetni a háborúnak saját politikai megfontolásai miatt” – mondta Jichak Brik volt izraeli vezérőrnagy a közelmúltban az izraeli 12-es csatorna egyik paneljén.
„A Hamasz lefegyverzése pedig nem fog megtörténni, mert nincs senki, aki kikényszeríthetné.”
Az izraeli 12-es csatorna panellistái december 18-án megvitatják a tűzszünet helyzetét a Hamásszal. (Channel 12 Israel)
Dióhéjban ezért a 20 pontos terv Izrael és a Hamász, Donald Trump amerikai elnök közvetítésével, Katar, Törökország és Egyiptom támogatta, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyta, most már ténylegesen életfenntartást folytat.
Akárcsak a gázai szeles, esőáztatta földútjain vánszorgó szamárkocsikhoz, valakinek – valószínűleg csak Trumpnak – hatalmas erőfeszítésére lesz szüksége ahhoz, hogy a dolgok újra mozgásba lendüljenek.
Stabilizációs erő, államiság toplista az akadályokról
Az akadályok listájának élén a Nemzetközi Stabilizációs Erők (ISF) létrehozása áll Gáza számára.
A tűzszüneti megállapodás értelmében az ISF egy többnemzetiségű katonai erő, amelynek feladata az azonnali nehézemelés nagy része a területen – ideértve a polgári lakosság biztonságának biztosítását, a tűzszünet figyelemmel kísérését, valamint – ami döntően – a Hamász katonai képességeinek és „infrastruktúrájának” a felszámolását.
NÉZD | A tűzszünet kihívásai már az első bejelentéskor is egyértelműek voltak:
Tarthat-e Trump Izrael-Hamász béketerve az „első fázison” túl?
Rosemary Barton vezető politikai tudósító beszél Nathan Brownnal, a Carnegie Alapítványtól a Nemzetközi Békéért az Izrael és a Hamász közötti békemegállapodás előtt álló kihívásokról. Ráadásul Roger Carstens, az Egyesült Államok korábbi elnöki különmegbízottja túszügyekért beszél arról, hogy ez mit jelent a regionális stabilitás szempontjából.
Trump közvetítői azonban eddig nem tudtak határozott „igen”-t kapni egyetlen olyan országtól sem, amely esetleg el akarná vállalni ezt a feladatot, bár év végi sajtótájékoztatóján Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt javasolta, hogy ilyen kötelezettségvállalások várhatók.
„Nagyon bízom abban, hogy számos nemzetállamunk van, amely minden oldal számára elfogadható ebben” – mondta Rubio.
Vitathatatlanul Törökország volt a legelfogadhatóbb – de Izrael igen visszautasította hagyja, hogy bármilyen szerepet játsszon Gáza jövőjében, azzal érvelve, hogy kormánya túl közel áll a Hamászhoz és túl ellenséges Izraellel szemben.
Más muszlim többségű nemzetek, mint például Indonézia és Pakisztán, szintén jelezték, hogy készek lehetnek a beavatkozásra, de attól tartanak, hogy jelenlétük egy másik külföldi megszálláshoz hasonlítana, hacsak nem a teljes palesztin állam felé való átmenet része – amit Netanjahu kategorikusan elutasított.
Az egykori Al-Rimal főutcája Gáza városától nyugatra sátrak sorakoznak kitelepített családokkal. (Mohamed El Saife/CBC)
A palesztin államiságról a tűzszüneti dokumentum egyetlen megvitatása az utolsó pontok egyikében található, ahol homályos nyelvezeten megemlíti, hogy Gáza újjáépítésének előrehaladása után „végre adottak a feltételek az önrendelkezéshez és az államisághoz vezető hiteles úthoz”.
Ez nagyon messze van attól a végleges „két állam” megoldástól, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete többször szorgalmazott – bár különösen nem Izrael vagy a Trump-kormányzat.
„Nem hiszem, hogy az amerikaiak jelen pillanatban hajlandók rávenni az izraelieket, hogy fogadjanak el egy palesztin államot – és szerintem ez itt a döntő kérdés” – mondta HA Hellyer, a Royal United Services Institute (RUSI), egy londoni katonai agytröszt vezető munkatársa.
A Hamasz lefegyverzése
Egy másik jelentős akadály az, hogy a Hamász megtagadja a teljes leszerelést – amit a militáns csoport szerint nem fog megtenni, hacsak nem jön létre egy „szuverén” palesztin állam.
Ez azt jelenti, hogy a potenciális külföldi erők Gázában lennének felelősek a Hamász leszereléséért – a béke érvényesítéséért, nem pedig a békefenntartásért.
„Ha megbízatása van a Nemzetközi Stabilizációs Erőknek (beleértve) a Hamász lefegyverzését, akkor senki sem fog csatlakozni hozzá” – mondta Hellyer.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és számos arab ország által többször javasolt kompromisszumos lehetőség az, hogy a Palesztin Hatóság, amely az elmúlt három évtized nagy részében korlátozott hatalmat gyakorolt a megszállt Ciszjordániában, ideiglenesen átveheti Gázát.
Netanjahu azonban ismét visszautasította.
Sátrak és részben összedőlt épületek az Al-Rimal térségben, Gáza városától nyugatra. (Mohamed El Saife/CBC)
Legtöbb elemzők úgy gondolja, hogy Izrael miniszterelnöke meg akarja osztani a palesztin területeket, mivel az egyesített kormány növelné Izraelre nehezedő nyomást, hogy beleegyezzen egy palesztin állam létrehozásába.
A Hamász, amely Izrael 2023. október 7-i megtámadásával indította el a háborút, a feltételezések szerint a tűzszünet második szakaszába akar jutni, miközben megpróbálja újra megerősíteni tekintélyét a szétzúzott területen.
„Azt hiszem, a túlélésük a céljuk” – mondta Manal Zeidan, a Palesztin Hatóság egykori tanácsadója Ramallahban 2007 és 2013 között.
A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért ezen a héten egy online beszélgetés részeként beszélt a gázai béketerv jövőjéről.
„Megpróbálnak átalakulni valamiféle politikai entitássá. Egy másnapi szerepre törekednek.”
A militáns csoport visszaadta a több mint két évvel ezelőtti dél-izraeli támadások során elfogott összes megmaradt túszt, valamint 27 másik ember holttestét is. Egy izraeli katona holtteste Gázában maradt.
„Bár a gázai övezetben élők nem szeretik őket, jobban szeretnék, ha egy csoport lenne felelős az általános biztonságért, nem pedig a különböző bandák vagy milíciák, akik kiszorítják őket” – mondta Hellyer, a RUSI munkatársa.
Izrael is volt nyíltan felfegyverkezve rivális bandák Gázában, tovább nehezítve a biztonsági helyzetet, és még nagyobb kihívást jelent a Hamasz lefegyverzése – ami egyes elemzők szerint szintén része Izrael azon stratégiájának, hogy biztosítsa a terület kaotikus állapotát.
Ahmed Al-Kibriti felsöpri a sátra közelében lévő területet Gáza városától nyugatra. (Mohamed El Saife/CBC)Állandó foglalkozás?
Gáza alig több mint felét most izraeli csapatok szállták meg, és minél tovább marad mindkét oldal beragadva, annál tartósabbá válhatnak ezek a határok.
Gázában sok palesztin úgy gondolja, hogy az izraeli csapatoknak soha nem áll szándékában elhagyni az általuk irányított területeket.
„Ez nem a stabilitást, hanem a megszállást szolgálja” – mondta Ahmed Al-Kibriti, a gázai övezetből, aki a CBC News szabadúszó újságírójával is beszélt.
Több százezer gázai emberhez hasonlóan a 36 éves férfi is egy sátorban él, és humanitárius segélyből él.
„Izrael ellenzi a megállapodást (a tárgyaló feleket)”
Más palesztinok, akik a CBC News-nak nyilatkoztak, azt mondták, bár a legsúlyosabb izraeli bombázások megszűntek a tűzszünettel, a halálos támadások folytatódnak.
„A tűzszünet csak beszéd – nincs igazi tűzszünet” – mondta Zakaria Shabat (55).
Zakaria Shabat a CBC News szabadúszó videósával beszél Gáza város közelében. (Mohamed El Saife/CBC)
Az októberi tűzszünetet megelőző hónapokban a segélyszervezetek szerint a területet ért izraeli támadások naponta átlagosan 100 palesztint öltek meg – a gázai egészségügyi hatóságok állítása szerint a halálesetek 70 százaléka nő és gyermek.
A tűzszünet óta 400 palesztint öltek meg Gázában, köztük öt ember izraeli sztrájkban egy iskolafordulós menhelyen péntek este. Az IDF azt állítja, hogy vizsgálja az esetet.
Segélycsoportok Azt is elmondták, hogy bár Gázában már nincs teljes éhínség, az élelmezésbiztonság továbbra is kritikus – ezt a vádat Izrael elutasította.
Az ENSZ többször is azzal vádolta Izraelt, hogy blokkolja az élelmiszer-, menedék- és humanitárius ellátást a kórházak számára, többek között az október 10-i tűzszünet érvénybe lépése után is. A COGAT, a gázai segélyszállítmányokért felelős izraeli ügynökség tagadja ezeket a vádakat.
A Egyesült Nemzetek Segély- és Munkaügyi Ügynöksége decemberben legalább 16 palesztin halt meg hidegben és hipotermiában a legutóbbi hideg időjárás miatt.
Nyomja meg, hogy megtörje a zsákutcát
A nemzetközi médiával folytatott konferenciahívás során a CBC News megkérdezte Netanjahu szóvivőjét, hogyan tervezi Izrael leküzdeni a fejlődést akadályozó akadályokat.
Azt javasolta, hogy a Hamász okolható a zsákutcában.
„Még mindig nincs meg a végső túszotthonunk” – mondta Shosha Bedrosian, az Országos Nyilvános Diplomáciai Igazgatóság munkatársa a 24 éves őrmester holttestére utalva. Ron Gvili, egy izraeli rendőr, akit 2023. október 7-én öltek meg.
„A Hamasz elkötelezte magát a tűzszünet mellett, és a tűzszünet első része az összes túszunk szabadon bocsátása volt. Itt vagyunk most, még mindig van egy túsz fogságban” – mondta Bedrosian.
Egy palesztin gyerek víztartályokat hord az Izrael és a Hamász között november 19-én Gázában kötött tűzszünet közepette (Dawoud Abu Alkas/Reuters)
Mindazonáltal a Fehér Ház a jelek szerint a karácsonyi-újévi erőfeszítésre készül, hogy megpróbálja a megállapodás legnehezebb részeit mozgatni.
Amerikai, katari, egyiptomi és török tisztviselők Miamiban találkoznak – Trump és Netanjahu karácsony utáni esetleges találkozója pedig az Egyesült Államokban valószínűleg kulcsfontosságú lesz a zsákutcából való kitöréshez.
Marwan Muasher, egykori jordán külügyminiszter a Carnegie Panelben felszólalásában elmondta, hogy az arab államok sokat fektettek abba, hogy véglegesen véget vessenek a háborúnak, és jövőt biztosítsanak a palesztinoknak Gázában és a megszállt Ciszjordániában.
„A Trump-terv az egyetlen játék a városban” – mondta Muasher. „Az álláspontjuk a következő: „Jobb, ha támogatjuk… nem azért, mert nagyszerű tervnek tartjuk, nem azért, mert túlléphet az első fázison, hanem azért, mert tűzszünetet eredményezett, és ezért jobb részt venni, mint nem”. ”
