Henry Zeffman vezető politikai tudósító
EPA
Ez volt az a pillanat, amely talán mindennél jobban megerősítette Sir Keir Starmer pozícióját, mint a Munkáspárt jövőbeli vezetője.
Vezetőjével, Jeremy Corbynnal és az autókutatással dacolva a Brexit akkori árnyéktitkára elragadtatta a 2018-as Munkáspárt konferenciáját, amikor második EU-népszavazást írt ki Nagy-Britanniával a tömbben maradás opcióként a szavazólapon.
A Munkáspárt rövid időn belül támogatta a második népszavazást. A 2019-es választáson a konzervatívok elsöprő győzelmet arattak – legalábbis a mai mércével mérve. Nagy-Britannia kilépett az EU-ból. Hetekkel később Starmer a Munkáspárt vezetője lett. És többnyire nem beszélt a Brexitről.
A tavalyi általános választáson nem is lehetett volna egyértelműbb.
Igen, „újra akarta állítani” Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát. Igen, voltak területek, ahol a konzervatívok által kialkudott Brexit-megállapodáson javítani lehetett.
De nem, a Theresa May által 2016-ban elhatározott Brexit utáni egyezség villamosvonalain – az egységes piacon kívül, a vámunión kívül – nem változtatnának.
Ez az a megközelítés, amelyet ez a kormány követett hivatalában, és az a májusban új EU-UK megállapodás.
Feltűnő volt tehát, hogy hétfőn Starmer nem egyszer, nem is kétszer, hanem háromszor is kiállt azzal, hogy tovább akar menni.
Szembesülnünk kell a valósággal, hogy az elhibázott Brexit-megállapodás jelentősen megsértette a gazdaságunkat – írta a miniszterelnök a The Guardiannek.
„Gazdasági megújulásunk egyik eleme az lesz, hogy tovább haladunk az EU-val való szorosabb kereskedelmi kapcsolat felé.”
Aznap délelőtti beszédében felmelegítette a témát: „Folyamatosan haladnunk kell az EU-val való szorosabb kapcsolat felé.”
És felszólalva az éves Polgármester Asszony Banketten hétfőn este, ismét terjeszkedett.
„A Brexit-szavazás tisztességes, demokratikus megnyilvánulás volt, és ezt mindig tiszteletben fogom tartani. De az, ahogyan eladták és leadták, helytelen volt” – mondta a miniszterelnök.
„Vad ígéreteket tettek a brit népnek, de nem váltották be. Még ma is foglalkozunk a következményekkel a gazdaságunkban.”
Akkor egy következetes üzenet. De mi legyen belőle?
Nos, a jelenlegi állás szerint a válasz az, hogy mindez kevesebb, mint amilyennek látszik.
A szerdai miniszterelnöki kérdésekben Starmer megerősítette elkötelezettségét a Brexit-megállapodás alapvető felépítése mellett, mondván, hogy az egységes piacból és a vámunióból való kimaradás továbbra is „egyértelmű vörös vonalak”.
Egy magas rangú kormányzati forrás azt mondta, hogy a miniszterelnök csak hétfőn igyekezett előkészíteni a terepet kisebb és specifikusabb területekre, amelyekben az Egyesült Királyság és az EU azt reméli, hogy a következő hónapokban közelebb kerülhetnek egymáshoz.
A forrás szerint a májusi megállapodás nem „egy és kész” pillanat volt. Az akkori szorosabb kapcsolatok sok részlete még egyeztetés tárgyát képezi. Például az elmúlt két hétben megkezdődtek a tisztviselők az élelmiszer-ellenőrzési és szén-dioxid-kibocsátási vámok részleteiről szóló tárgyalások.
Talán még szembetűnőbb, hogy régóta folynak a tárgyalások arról, hogyan működne egy ifjúsági mobilitási program, és hogy a brit egyetemek újra csatlakozhatnak-e az EU Erasmus diákcsereprogramjához.
Más szóval, mondják a kormányon lévők, a miniszterelnök egyszerűen megpróbálta beállítani a terepet az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolat jövőjére, és folytatta a magyarázatot arra vonatkozóan, hogy szerinte miért van szükség ezekre a szorosabb kapcsolatokra.
Azokat, akik azt akarják, hogy a kormány változtasson a Brexittel kapcsolatos vörös vonalakon, szintén felvidította a héten bejelentett bejelentés, miszerint Nick Thomas-Symonds, az Egyesült Királyság Brüsszellel folytatott tárgyalásait irányító miniszter is csatlakozik a kabinethez.
De ezt is túlmagyarázták a kormányon lévők. Thomas-Symonds a közelmúltban többletfeladatokat kapott a kabinetirodánál, beleértve a közszolgálati reformot, míg minisztertársa, Darren Jones több időt tölt azzal, hogy segítse a miniszterelnököt a napirendjének irányításában.
Tekintettel a kabinet nézeteltéréseivel és lojalitásával kapcsolatos közelmúltbeli aggodalmakra, Sir Keir számára is ésszerűbb, ha egy másik közeli szövetségese, mint Thomas-Symonds van a kabinet asztalánál.
Mégis vannak olyanok a kormányban és általában a Munkáspártban, akik abban reménykednek, hogy a miniszterelnököt sikerül rávenni a Brexit továbblépésére.
Vámunió?
szerint a riport a hétvégi The ObserverbenSir Ed Davey, a liberális demokraták vezetője a PMQs-ban hivatkozott, az Egyesült Királyság vámunióhoz való visszatérését szorgalmazó kormányon többek között Shafik bárónő, Sir Keir gazdasági főtanácsadója is szerepel.
Mások privátban bevallják, hogy látják, hogy újra csatlakoznak a vámunió mint a legegyszerűbb módja annak, hogy növekedést injektáljon a brit gazdaságba. Ez azt jelentené, hogy a világ országaiból importált árukra ugyanazokat a vámokat alkalmazza, mint az EU-tagok. A vámunión belüli országok közötti kereskedelemre nem alkalmaznak vámtarifákat.
A kérdésben érintett egyik kormányzati forrás azt mondta, hogy még ha Sir Keir vissza akarna csatlakozni a vámunióhoz, az nem lenne egyszerű. Azt mondták, hogy az EU, legalábbis kezdetben, valószínűleg kellemetlen követeléseket fog támasztani az Egyesült Királysággal szemben cserébe – utalva a az Egyesült Királyság EU védelmi alapjához való csatlakozásáról szóló tárgyalások közelmúltbeli összeomlása.
Sőt, a vámunióhoz való csatlakozás azt jelentené, hogy a kormány feladna önálló kereskedelmi politikáját, és így olyan vívmányokat is, amelyekről maga a miniszterelnök is rendszeresen beszél, beleértve az Indiával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást és az Egyesült Államokkal kötött vámok csökkentéséről szóló megállapodást.
Mindenesetre politikailag lehetséges lenne a vámunióhoz való visszalépés?
Nos, meglepő emberek a Munkáspártban úgy gondolják, hogy a válasz igen. Az általános választásokon a Munkáspárt azon volt, hogy megnyugtassa azokat, akik 2016-ban támogatták a Brexitet, hogy az nem nyitja meg újra az európai kérdést. A párt sok mandátumot nyert vissza, amit 2019-ben elveszített.
Az EU-ból való kilépés mellett határozottan szavazó „vörös falat” képviselő képviselő azonban azt mondta: „Sokkal kevésbé zsigeri, mint volt. Szerintem még az enyémhez hasonló választókerületekben is van még hely, ahol elég messzire lehet menni. Az egységes piac nem indul el, mert újra megnyitja a bevándorlási kérdést.
„De van hely a vámunióhoz való újbóli csatlakozásra. Ez a kereskedelemről szól. Senki sem fog kifogást emelni a jobb kereskedelem ellen.”
A kabinet egyik minisztere egyetértett: „A választókat már nem igazán érdekli a Brexit.”
Egyes munkáspártiak úgy vélik, hogy a Brexittel még mindig törődő szavazók között vannak olyan progresszívek, akiket a párt elveszíthet a következő általános választásokon a Zöldek vagy a Liberális Demokraták előtt.
Úgy látják, hogy az EU-val való lényegesen szorosabb kapcsolat a Munkáspárt koalíciójának biztosításának módja, valamint éles politikai választóvonal meghúzása a Reform UK és a konzervatívok között.
A közvélemény-kutatások pedig azt sugallják, hogy a lakosság többsége most úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyság tévedett, amikor kilépett az EU-ból.
A kabinet minisztere azt mondta: „A Brexit olyan, mint az iraki háború. Sokan támogatták annak idején, de ma már nem találsz senkit, aki bevállalná.”
