Az idei, dél-afrikai G20-csúcstalálkozó vezetői megkongatták a vészharangot, hogy a csoport jelentőségét és hatékonyságát komoly veszély fenyegeti az eszkalálódó geopolitikai konfliktusokkal és a drámaian változó világrenddel szemben.
Az 1990-es évek végén, részben Paul Martin volt miniszterelnök által alapított 20 fős csoport 2008 óta minden évben találkozik a nemzetközi gazdasági és pénzügyi stabilitásra összpontosítva.
Ez a multilateralizmus csúcsa: az az elképzelés, hogy a nemzetek együttműködhetnek, kompromisszumot köthetnek és koordinálhatnak a nagyobb jó érdekében.
De sok minden megváltozott az elmúlt két évtizedben.
Carney azt mondta, hogy a globális gazdaság átalakulásával lehetőség nyílik arra, hogy új szerepeket töltsenek be olyan országok, mint Kanada. (Sean Kilpatrick/The Canadian Press)
„A nagy válságok közös megoldásáért küzdünk ezen az asztalon” – mondta Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó megnyitóján, hozzátéve, hogy „a G20 egy ciklus végéhez közeledhet”.
A globális világrend e „szakadásának” a középpontjában – Mark Carney miniszterelnök leírását kölcsönözve – az Egyesült Államok és Donald Trump elnök áll.
Trump vámháborúja a világ nagy része ellen, és a geopolitikai konfliktusokhoz, például az ukrajnai háborúhoz való tranzakciós megközelítése arra késztette a G20-tagokat, hogy inkább a gazdasági biztonság megteremtésére összpontosítsanak, semmint az integrációra.
Még egy hatalmas gazdaság, mint Kína, egy ország maga gyakran vádolják a világ biztonságának destabilizálásávalaggodalmának adott hangot a jövőt illetően.
„Az egyoldalúság és a protekcionizmus burjánzik” – mondta Li Qiang kínai miniszterelnök, aki Hszi Csin-ping elnök helyett a G20-ak ülésén volt.
„Sokan azon töprengenek, hogy pontosan mi is történik a globális szolidaritással.”
Alexander Stubb, Finnország elnöke, akit először hívtak meg a G20-ak ülésére, azt mondta, hogy őt is aggasztja a multilateralizmus sorsa.
„Inkább az üzletekről szól, ezért hajlamosabb a konfliktusokra” – mondta Stubb nyitóbeszédében.
Egy G20 USA nélkül
Trump teljes bojkottja – egyetlen amerikai tisztviselőt sem küldtek a helyére – megkérdőjelezheti a szélesebb körű globális egységet. De megerősítette a szolidaritást azok között, akik az asztalnál maradtak.
Anita Anand külügyminiszter rámutatott a konszenzusos nyilatkozat elfogadására a csúcstalálkozó legelején.
„A G20 egyik szépsége” a „formális és informális beszélgetések és döntések, amelyeket a vezetők között hoznak meg” – mondta.
„Tekintettel arra, hogy ez az első alkalom, hogy a G20-akat Afrikában rendezik, mivel nem csak a G20-ak tagjai vesznek részt, hanem tájékoztató partnerek is… a lényeg: igen, ez egy nagyszerű nap a multilateralizmus számára.”
NÉZD | Az Egyesült Államok határidőt szab Ukrajnának az új békemegállapodásra:
Trump béketerve a legjobb megállapodás, amit Ukrajna meg tud szerezni?
Ukrajna számos szövetségese aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök béketerve Oroszország „kívánságlistájának” minősül. Christian Leuprecht, a Királyi Katonai Főiskola és a Queen’s University professzora azonban azt állítja, hogy Ukrajna gyenge helyzetben van, és Trump megállapodása „jelentős lehetőséget” kínál mindkét fél számára, hogy megtalálják a közös nevezőt oly módon, hogy az megfeleljen mindenki „ésszerű céljainak”.
Tucatnyi ország, köztük Kanada, az Egyesült Királyság, Japán, Franciaország, Németország és az EU is összeült a csúcstalálkozó szélén, hogy válaszoljanak arra, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa történetének egyik legnehezebb pillanatának nevezett.
Trump csütörtökig adott Ukrajnának, hogy elfogadja a háború befejezésére vonatkozó tervét – amely terv széles körben Oroszországot részesíti előnyben.
A válasz egy közös nyilatkozat volt, amelyet gondosan megfogalmaztak, hogy „üdvözöljék” az Egyesült Államok béketörekvéseit, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a tervtervezet nagy része „további munkát igényel”. Közölte, hogy nem szabad erőszakkal megváltoztatni a határokat, és aggodalmát fejezte ki az ukrán fegyveres erők tervezett leépítése miatt.
A „készségesek koalíciója” kedden tárgyal a tervről Keir Starmer brit miniszterelnökkel azt mondják, hogy „haladás” történt az Ukrajna számára tetszetősebb elemek hozzáadásával kapcsolatban.
Alapértelmezett felirat: Mark Carney miniszterelnök szombaton csatlakozik a G20-as vezetőkhöz egy családi fotóhoz. (Sean Kilpatrick/The Canadian Press)
Az Egyesült Államok elszigetelődése és az „Amerika az első” megközelítés iránti elkötelezettsége arra készteti az országokat, különösen az olyan középhatalmakat, mint Kanada, és hasonló gondolkodású nemzeteket keresnek és találnak a kereskedelem és a befektetések fellendítésére, valamint a biztonság megerősítésére új szövetségek révén.
Carney rámutatott, hogy a csúcson részt vevő országok a globális GDP kétharmadát és a világ kereskedelmének háromnegyedét képviselték.
„Nem egy átmenetet élünk, hanem egy törést. És minden szünetben az a felelősség, hogy egy új kezdetet építsünk. Tudjuk, hogy a nosztalgia nem stratégia. Nem tudjuk újjáépíteni a világot. Valami jobbat építünk” – mondta franciául záró sajtótájékoztatóján.
Carney – és kiterjesztve Kanada – számára ez a „valami jobb” a befektetési ügyletek és a más országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások egyre növekvő listája.
Irodája szerint az Egyesült Arab Emírségekből 90 milliárd dolláros befektetés történt Kanada gazdaságában, ebből 23 milliárd dollárt konkrét projektekre fordítanak. Carney tárgyalásokat kezdett egy új befektetési megállapodásról Dél-Afrikával, és bejelentette a tárgyalások megkezdését kereskedelmi megállapodást Indiával.
NÉZD | Carney megnyitja az ajtót az Indiával folytatott kereskedelem bővítésére:
Carney megnyitja az ajtót az Indiával folytatott kereskedelem bővítésére a G20-kon
Mark Carney miniszterelnök a G20-ak találkozóját arra használta fel, hogy diverzifikálja Kanada kereskedelmi lehetőségeit, beleértve az Indiával kötendő új kereskedelmi megállapodást a két ország közötti évek óta tartó feszültség után.
Carney közösen találkozott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével és Phạm Minh Chính vietnami miniszterelnökkel, hogy kapcsolatot teremtsen a csendes-óceáni térség és az EU-blokkok között.
„A világ két legnagyobb, több mint egymilliárd embert képviselő kereskedelmi tömbjének összekapcsolása kiterjeszti a kereskedelmet, katalizálja a befektetéseket és növeli a partnerségeket a mesterséges intelligenciától az energiaig terjedő területeken a csendes-óceáni térségben, Európában és természetesen Kanadában is” – mondta Carney.
Azt mondta, hogy a következő hónapokban minden oldal magas rangú tisztviselői azon fognak dolgozni, hogy „konkrét eredményeket érjenek el ebben az új blokkban”.
A meghívott vendégek száma és a G20 küldetésének köre az évek során jelentősen bővült. Legközelebb az Egyesült Államok veszi át az elnöki posztot, és Trumppal az élen arra számítanak, hogy mind a résztvevők száma, mind a napirendi fókusz jelentősen lecsökken.
De mivel a 2027-es és 2028-as csúcstalálkozón az Egyesült Királyság és Dél-Korea elnököl, a G20-ak rövid távú jövője legalábbis biztosnak tűnik.
A globális együttműködés túlélésének hívei ragaszkodnak ahhoz, hogy a multilateralizmus nem halt meg – egyszerűen változik.
Carney azt mondta, úgy látja, hogy a „tőke, a termelés és a hatalom koncentrációja” által meghatározott globális gazdaságot az „energia és befolyás szétszóródása” alakítja át a következő évszázad során.
És ebben azt mondta, hogy a középhatalmak, például Kanada új szerepeket kap a „mindenki számára megfelelő többoldalú megállapodásokban”.
