Simon JackBusiness szerkesztő
Reuters
Az üzleti vezetők ideges utolsó napokkal néznek szembe a kancellár második költségvetése előtt, mivel tavaly ilyenkor viselték a brutális adóemelések terhét.
A cégek még mindig tántorognak ezektől: a 25 milliárd fontos nemzeti biztosítási emeléstől és a minimálbér inflációromboló emelésétől.
A költségvetés közeledtével a tanácstermekbe vetett bizalom egyre törékenyebbé vált. Az elmúlt hat hónapban a vezérigazgatók és a pénzügyi főnökök közti érzelmek szinte minden mérőszáma megkongatta a vészharangot.
Mit várhatnak tehát az ideges cégtulajdonosok és vezetők Rachel Reeves-től?
Biztosak vagyunk benne, hogy az adók emelkedni fognak, és ez pénzt von ki a gazdaságból. A Capital Economics kutatócég becslése szerint a költségvetés 2026-ban 0,2%-kal csökkenti a GDP-t, ami jelentős ütést jelent a gazdaság számára, amely az idei harmadik negyedévben mindössze 0,1%-kal nőtt.
Miközben azonban a kancellár pénzt von ki a gazdaságból, a Bank of England valószínűleg visszaszorítja a pénzt a kamatlábak csökkentésével, ösztönözve az embereket és a vállalkozásokat hitelfelvételre és költésre.
És amint azt az egyik vezető kormányzati tanácsadó a BBC-nek elmondta, ez azt jelenti, hogy sok olyan „nagy dolog”, amely befolyásolja az üzleti bizalmat, beleértve az inflációt is, jövőre várhatóan visszaesik. Azt várnám, hogy a kancellár hangsúlyozza ezeket a pozitívumokat.
Ami az üzletet illeti, a kormány részben azt akarja majd megítélni, hogy mit nem tesz meg ebben a költségvetésben: nincs több kellemetlen meglepetés, nincs általános adóemelés.
A CBI üzleti csoport vezetője, Rain Newton-Smith kijelentette, hogy „a stabilitás az egyetlen út a növekedéshez”, és sürgette a kormányt, hogy ne sújtsa több adóval a vállalkozásokat.
A CBI éves konferenciáján azt mondta, hogy a kormánynak „nehéz döntéseket kell hoznia a növekedés érdekében, mielőtt azok megnehezülnének, és legyen bátorsága 20 könnyebb döntés helyett két nehéz döntést meghozni”.
„Inkább egy-két széles körű adóemelést jelent, mint ezer adóval való halált.”
PA Media
Költségvetési összetevők
Tehát mi lehet a keverékben?
Az üzleti árfolyamok bogarasak. Sok cég majdnem megduplázta a számláit, miután a járvány idején a kiskereskedelmi, vendéglátó és szabadidős vállalkozások esetében a tavalyi 75%-os kedvezményt 40%-ra csökkentették.
A kancellár korábban reformot ígért. Állandóvá tehetné a meglévő kedvezményeket, és eltávolíthatná azokat a sziklaperemeket, amelyek miatt a kisvállalkozások díjszabásai megemelkednek, amikor terjeszkednek. Ezt részben a legnagyobb kereskedelmi ingatlanok díjainak emelésével lehetne kifizetni.
Peter Kyle üzleti miniszter beszédet mond a Brit Iparszövetség (CBI) hétfői konferenciáján, és be kell jelentenie néhány üzletbarát politikát.
Ez magában foglalja a 7000 vállalkozás energiaszámláinak csökkentéséről szóló konzultációt, valamint a British Business Banknak adott parancsot, hogy hitelezését az ipari stratégiában meghatározott nyolc „nagy potenciállal rendelkező” szektorra összpontosítsa.
A kancellár valószínűleg a közelgő tervezési és infrastrukturális törvényjavaslatra is rámutatott, egy olyan jogszabályra, amely szerinte „valószínűleg a legnagyobb dolog, amit ebben a parlamentben meg fogunk tenni”, mint a növekedés akadályainak felszámolását.
A banki nyereség csábító cél, és vegyes üzenetek érkeztek arról, hogy esetleg megemelheti-e az adókat. A miniszterek azonban aggódnak amiatt, hogy ez nem illik a növekedés- és beruházáspárti narratívához.
Lehetséges, hogy a Pénzügyminisztérium csökkenti a Bank of England felé folyósított kifizetéseket, amelyek fedezik a világjárvány és a pénzügyi válság idején a gazdaság támogatására vásárolt államkötvények eladásából származó veszteségeiket.
Ez viszont csökkenti a kereskedelmi bankoknak folyósított kifizetéseket, és a név kivételével bankadónak tekintenék.
Az olaj- és gázipar keményen lobbizott, hogy némi haladékot adjon a nyereségüket terhelő „váratlan” adóknak, azzal érvelve, hogy alacsony olajárak mellett nincs megadóztatható váratlan nyereség. Azt mondják, hogy az Északi-tengerbe irányuló beruházások gyorsan zsugorodnak, ami a finomítók és a vegyi üzemek bezárásával jár. A cégek szerint a megkönnyebbülés megőrizheti a munkahelyeket.
A további 38%-os adó, amely az ágazatra jellemző 40%-os adókulcson felül áll, 2030-ban jár le. Előfordulhat, hogy korábban megszüntetik.
Getty Images
A főnökök körében továbbra is aggodalomra ad okot a kormány zászlóshajója, a foglalkoztatási jogokról szóló törvényjavaslat, amely az első naptól kezdve táppénzt és méltánytalan elbocsátás elleni védelmet ígér az új munkavállalóknak.
Rain Newton-Smith a CBI konferencián azt mondta, hogy a kormánynak „irányt kell váltania” a törvényjavaslattal kapcsolatban, és hogy a vállalkozásokat nem hallgatják meg.
Nincs jele annak, hogy a kormány meghátrálna, de Kyle a közelmúltban azt mondta a parlamenti képviselők bizottságának, hogy 26 egyeztetés következik arról, hogy pontosan hogyan fogják ezeket az intézkedéseket végrehajtani.
A kancellár várhatóan arról is beszél, hogy a fogyasztók „bíznak költeni”.
Az üzleti szférában egyesek ezt úgy értelmezik, hogy az a nemzeti megélhetési bérek újabb, az inflációnál nagyobb mértékű emelését hirdeti, ami szintén megnöveli a többi fizetést a cégek bérstruktúrájában.
Egy másik politika, amely mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat érinti, a fizetések feláldozási rendszereinek felső határa, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy adózás előtti keresetük egy részét a nyugdíjalapjukba helyezzék.
Az ilyen rendszereket széles körben alkalmazzák a nagyobb vállalatoknál, és aggodalomra ad okot, hogy leépítésük kevésbé bőkezű munkahelyi nyugdíjakat jelent az elkövetkező években.
A hit helyreállítása
A kormány azt szeretné hallani az üzleti életben, hogy az ő oldalukon áll, tudja, hogy múltkor sokat kértek tőlük, és ezúttal megkímélik őket, sőt lehetőség szerint a margón is segítik őket.
A több hónapig tartó nyugtalan várakozás után az üzlet közösen fellélegezhet.
A Barclays legutóbbi felmérése szerint a cégvezetők 55%-a azt mondja, hogy addig halogatja a befektetési döntéseket, amíg nem látja a költségvetést. De 43%-uk azt mondja, hogy ezt követően a beruházások növelésére számítanak, ami az esetleges elfojtott optimizmus jele.
De a bizalom még mindig nagyon törékeny. A kancellárnak óvatosan kell kezelnie.
