Getty Images
A kormány megtiltja az élő eseményekre szóló jegyek nyereségszerzés céljából történő továbbértékesítését.
A miniszterek várhatóan bejelentik a tervet annak érdekében, hogy felszámolják a többszörös névértéken jegyeket kínáló reklámhelyeket és viszonteladói oldalakat.
A jegyvásárlások korlátozása egyike volt A munkáspárti kormány választási ígéreteimivel a rajongók a zenei és sporteseményekre szóló jegyek masszívan megemelt áraira panaszkodtak.
A döntés egy héttel azután született, hogy több tucat művész, köztük Sam Fender, Dua Lipa és a Coldplay felszólította Sir Keir Starmert, hogy védje meg rajongóit a kizsákmányolástól.
A szerdán bejelenthető lépés a zene legnagyobb neveinek nyílt levele után jött.
A zenei sztárok felszólították a miniszterelnököt, hogy állítsa le azsaroló és kártékony” weboldalak, amelyek kihasználják a rajongókat.
Az aláírók között szerepel a fogyasztóvédelmi szervezet, a Who? a Futballszurkolók Egyesülete és a zenei és színházi ipart képviselő csoportok, helyszínek és jegykereskedők.
A Verseny- és Piacfelügyelet elemzése szerint a jelenleg a viszonteladói piacon eladott jegyekre jellemzően több mint 50 százalékos árat kapnak.
A Trading Standards által végzett vizsgálatok korábban bizonyítékokat tártak fel arra vonatkozóan, hogy a jegyeket az eredeti ár hatszorosáért továbbértékesítették.
Rocio Concha, a Which? politikai és érdekképviseleti igazgatója szerint ez „nagyszerű hír a zene- és sportrajongók számára”, hozzátéve, hogy a terv „fékezni fogja a professzionális fellépéseket, és visszaadja a jegyeket az igazi rajongók kezébe”.
Sürgette a kormányt, hogy „mutassa meg, hogy az árplafon prioritást élvez azáltal, hogy a király beszédébe belefoglalja a szükséges jogszabályokat”.
A Ticketmaster anyavállalata, a Live Nation Entertainment közölte, hogy az Egyesült Királyságban már a névértékre korlátozza a viszonteladást, és a bejelentett tervet „egy újabb jelentős előrelépésnek minősítette a rajongók számára”.
Az olyan viszonteladói oldalak, mint a Viagogo és a Stubhub, korábban azt állították, hogy az árplafon a nem szabályozott oldalak és a közösségi médiák felé terelheti az ügyfeleket, és megnöveli a csalás kockázatát.









