A G7 szövetségese eddigi legjelentősebbnek tűnő elítélésében a francia külügyminiszter kijelenti, hogy az Egyesült Államok által szeptember eleje óta a Karib-tengeren végrehajtott halálos hajócsapások sértik a nemzetközi jogot.
A francia Jean-Noel Barrot kommentárjairól, amelyeket a G7-ek külügyminisztereinek Niagara-on-the-Lake-ban, Ont.-i csúcstalálkozóján tett, először a Reuters számolt be kedd este.
Az amerikai hadsereg eddig legalább 19 csapást mért a feltételezett kábítószer-hajókra a Karib-térségben és Latin-Amerika csendes-óceáni partjainál, legalább 76 ember halálát okozva. Az Egyesült Államok azzal vádolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, hogy kábítóterrorista, és kapcsolatban áll a kormánya és a kábítószer-kartellekkel, Donald Trump elnök pedig kijelentette, hogy jóváhagyta. titkos CIA-műveletek az országban.
„Aggodalommal figyeltük meg a karibi térségben zajló katonai műveleteket, mert sértik a nemzetközi jogot, és mert Franciaország jelen van ebben a térségben tengerentúli területein keresztül, ahol több mint egymillió honfitársunk él” – mondta Barrot.
„Ezért hatással lehet rájuk az esetleges eszkaláció okozta instabilitás, amit nyilvánvalóan el akarunk kerülni.”
Barrot megjegyzései ugyanazon a napon érkeztek, amikor a A CNN jelentése szerint Nagy-Britannia felfüggesztette karibi eszközeiből az Egyesült Államoknak küldött hírszerzést, aggódva amiatt, hogy az esetleges halálos hajócsapásokra vezethetők vissza.
Az Egyesült Államok „elidegenítő szövetségesei”: Washington Post
Gustavo Petro kolumbiai elnök a CNN híradásait megosztó közösségi médiában azt mondta, hogy megparancsolta biztonsági ügynökségeinek, hogy hagyják abba a hírszerzési információk megosztását amerikai kollégákkal, amíg a hajók támadásai meg nem szűnnek.
„A kábítószer elleni küzdelmet alá kell rendelni a karibi emberek emberi jogainak” – mondta Petro X.
Az amerikai USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó, amelyet szeptember 12-én mutattak be a norvégiai Drobaknál, most Venezuela közelében tartózkodik. (Lise Aaserud/NTB Scanpix/The Associated Press)
Korábban ősszel Petro gyilkossággal vádolta meg az amerikai kormány tisztviselőit, azt állítva, hogy a szeptember közepi sztrájk áldozata egy ártatlan kolumbiai halász volt.
Nem világos, hogy vannak-e közös kezdeményezések a két kormányzat között, de a múltban az Egyesült Államok segítette Kolumbiát abban, hogy kiirtsák a kokaint, amelyekből a kokain származik.
A Washington Post szerkesztőbizottsága, a CNN-jelentésről visszautasítva, – mondta egy op-ed kedd este, hogy „egy ellenségekkel teli világban az USA nem tesz jót magának azzal, hogy alapos ok nélkül elidegeníti szövetségeseit”.
A Trump-adminisztráció a Kongresszushoz intézett közleményében, amelyet a háborús hatalmak törvénye előír, kijelentette, hogy a katonaság „nem nemzetközi fegyveres konfliktusban” vesz részt, és a kábítószer-szállító hajókon ülők ellenséges harcosoknak tekinthetők.
Az adminisztráció több százezer kábítószer-mérgezéses halálesetet említ az Egyesült Államokban az elmúlt években, még akkor is, ha a legtöbb amerikai kábítószer-fogyasztó hajlandó vevő, és a halálesetek többsége opioidoknak tulajdonítható. A nemzetközi drogokat nyomon követő szakértők szerint Venezuela inkább a kokaintermelő dél-amerikai országokból, például Kolumbiából és Bolíviából származó átrakodási útvonalként ismert.
Kanada nem segíti az erőfeszítéseket
Míg a konzervatív venezuelai politikus és a Nobel-békedíjas Maria Corina Machado figyelemre méltó kivétel – a múlt hónapban a Bloombergnek azt mondta, hogy „ezek a halálesetek Nicolás Maduro felelőssége” -, az Egyesült Államoknak kevés nemzetközi támogatója van jogi álláspontjához.
Volker Türk ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője októberben kijelentette, hogy „a halálos erő szándékos alkalmazása csak végső esetben megengedett olyan személyek ellen, akik közvetlen életveszélyt jelentenek”.
NÉZD | Az ENSZ emberi jogi főképviselője „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai csapásokat:
Az ENSZ emberi jogi főképviselője nyomozást kér az állítólagos kábítószer-szállító hajók elleni amerikai csapások ügyében.
Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője „elfogadhatatlannak” nevezi a sztrájkokat, és azt mondja, hogy az Egyesült Államoknak azonnal le kell állítania azokat.
Kanada azonban viszonylag hallgatott az ügyben, és nem jegyeztek fel nyilvános megjegyzéseket Mark Carney miniszterelnöktől, David McGuinty védelmi minisztertől vagy Anita Anand külügyminisztertől, aki a G7 találkozójának otthont ad Niagarában.
A CBC Newsnak október 31-én válaszolva a Global Affairs szóvivője azt mondta: „Kanada tudatában van az Egyesült Államok katonai fellépésének a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti részén, amelyek kábítószer-csempészettel gyanúsított hajókat céloznak meg. Továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet; Kanada azonban nem vesz részt ezekben a műveletekben.”
A védelmi minisztérium szóvivője a CBC riporterének, Ryan Cooke-nak adott válaszában körülbelül egy hónappal korábban megjegyezte, hogy „a Kanadai Fegyveres Erők tevékenysége a Caribbe hadművelet keretében, amelyet az Egyesült Államok parti őrségével összehangoltan hajtanak végre, elkülönülnek az Egyesült Államok által jelenleg végrehajtott csapásoktól.
A Kanadai Királyi Haditengerészet és a Kanadai Királyi Légierő 2006 óta együttműködik az Egyesült Államok parti őrségével a Karib-térségben a kábítószer-tilalomra irányuló erőfeszítésekben a Caribbe hadművelet részeként.
– Mi történt a megfelelő eljárással?
amerikai demokraták nem sikerült elég republikánus kollégát szerezni a Szenátusban, hogy csatlakozzanak hozzájuk olyan intézkedések meghozatalában, amelyek elképzelhetően megállíthatják az adminisztráció csapásait, amelyeket számos volt katonai tisztviselő, valamint a védelmi minisztérium civil alkalmazottja elítélt, aki névtelen hozzászólást írt egy amerikai katonai hírportálnak.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó kedden a COP30 klímacsúcson Brazíliában kijelentette, hogy „lehűtő számomra” látni, ahogy az amerikai hadsereg felrobbantja a feltételezett kábítószer-hajókat.
„Mi történt a szabályos eljárással? Mi történt a jogállamisággal?” – mondta Newsom, amikor a sztrájkokról kérdezték.
Gavin Newsom, kaliforniai kormányzó az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján, a brazíliai Belemben kedden elítélte az Egyesült Államok karibi hajócsapásait. (Adriano Machado/Reuters)
Az Egyesült Államok a múltban halálos erőt alkalmazott, hogy megpróbálja megállítani a kábítószerek Észak-Amerikába áramlását. George HW Bush kormánya 1990-ben elindította a Just Cause hadműveletet Manuel Noriega panamai diktátor és kábítószer-kereskedő eltávolítására, a perui kábítószer-ellenes hadművelet pedig 2001-ben katasztrofálissá vált, amikor a CIA személyzete tévedésből lelőtt egy repülőgépet, amelynek utasai között volt egy amerikai misszionárius és annak csecsemő lánya. Mindkettőjüket megölték.
NÉZD | Rengeteg kérdés merül fel az amerikai sztrájkok jogszerűségével kapcsolatban:
Miért háborúzik Trump Venezuelával | Arról
Mi a végjátéka Donald Trump elnöknek, amikor az Egyesült Államok ismételten csapásokat mért hajókra Venezuela közelében? Andrew Chang lebontja azokat a fenyegetéseket, amelyekre a Trump-adminisztráció szerint reagál, és hogy miért lehet Venezuela Kínával való kapcsolata is tényező. A képeket a Getty Images, a The Canadian Press és a Reuters szolgáltatta.
De Venezuela sokkal nagyobb ország, mint Panama, ahol az Egyesült Államok több évtizedes katonai jelenléttel rendelkezett.
Amerikai tisztviselők kedden közölték, hogy a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a Gerald Ford beköltözött a térségbe, és a nyolc hadihajót, egy atom-tengeralattjárót és egy F-35-ös repülőgépet egészített ki a Karib-térségben.
Míg Venezuela katonai gyakorlatokat tart a felépítés közepette, hat forrás ismeri katonai képességeit – mondta kedden a Reutersnek hogy Venezuelának jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a felszerelés és a képességek tekintetében, amellett, hogy sokkal kisebb katonai erő.
