A 2015. december 6-án Párizsban megrendezett COP21 ENSZ klímacsúcs mellékvonalain környezetvédelmi aktivisták emberi láncot alkotnak, amely a békejelet képviseli, és a „100%-ban megújuló energia” feliratot jelzi. A mérföldkőnek számító párizsi megállapodást napokkal később írták alá. (Michel Euler/The Associated Press)
2015-ben közel 200 ország fogadta el a Párizsi Megállapodást, a első globális paktum az éghajlatváltozás elleni küzdelemről. Ez a globális felmelegedés fenntartása melletti elkötelezettség volt „jóval” 2 C alatt van az iparosodás előtti időkhöz képest, miközben törekedtünk 1,5 C-ra korlátozni.
Tíz évvel később ugyanezek az országok a brazíliai Belemben találkoznak november 10. és 21. között az ENSZ idei éves klímacsúcsán, a COP30-on.
Az elmúlt évtizedben mindkettő éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok légköri szintje és globális hőmérsékletek továbbra is rekordszintre emelkedtek.
Mi változott tehát a klímaváltozás szempontjából a Párizsi Megállapodás aláírása óta?
NÉZD | Elfogadták a „történelmi” párizsi klímamegállapodást:
Elfogadták a „történelmi” párizsi klímaegyezményt
Közel 200 nemzet mondott igent a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről és lassításáról, valamint a globális felmelegedés lassításáról szóló megállapodásra
Íme az akkori és a mai világ összehasonlítása a következő szempontok szerint: a tényleges éghajlat, a tiszta technológiák, az országok politikái és törvényei, és a világ hová teszi a pénzét.
Hogyan változott jelenlegi és jövőbeli éghajlatunk
2015 decemberében, amikor aláírták a Párizsi Megállapodást, a globális átlaghőmérséklet öt év alatt 0,97 C-kal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időkben. 2024 decemberében az volt 1,35 C-kal magasabbEz azt jelenti, hogy a Föld több mint 0,3 C-ot melegedett az elmúlt évtizedben.
szerint a 2025. évi ENSZ-kibocsátási hiányjelentésA ma reggel közzétett közlemény szerint a világ jelenleg 2100-ra 2,3 C-os felmelegedés felé tart, ha az országok teljesíteni tudják és meg is teszik az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiket.
Milyen érzés lesz?
Globális szinten ez azt jelenti, hogy a potenciálisan halálos forró napok száma évente megduplázódik, mondja a World Weather Attribution és a Climate Central új jelentése.
Friederike Otto, a jelentés társszerzője szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,3 C-os hőmérséklet-különbség „elhanyagolhatónak” tűnik, ha kilépünk a szabadba, de ennek megduplázása nagyobb globális felmelegedéssel „az emberek ezrei számára jelent különbséget élet és halál között, és természetesen az ökoszisztémákat is”.
Másrészt, amikor a Párizsi Megállapodást aláírták, a világ azon a pályán haladt, hogy 2100-ra 4 C-os felmelegedés várható. Ez háromszorosára növelte volna a ma tapasztalt forró napok számát.
„Már nincs négyfokos alapvonalunk, vitathatatlanul a párizsi megállapodásnak köszönhetően. Ez rendkívül fontos” – mondta Otto. De még mindig „nagyon messze vagyunk attól, ahol a Párizsi Megállapodás, és így az összes ratifikáló ország (mondjuk) lenni szeretnénk.”
NÉZD | A hőhullám 60 rekordot döntött meg Kanadában:
A hőhullám 60 rekordot döntött meg Kanadában
A rekkenő hőmérséklet több mint 60 hőrekordot döntött meg hétfőn országszerte, de a klimatológusok szerint 2050-re ez az időjárás válhat a nyári normává. Az elektromos járművektől a megújuló energiaig, hogyan változtak a mindennapi technológiák
A globális hőmérséklet nem az egyetlen, ami 2015 óta változott. Amikor a Párizsi Megállapodást aláírták, sokan még elektromos járművet sem láttak – jegyezte meg Clea Schumer, a World Resources Institute kutatója.
„Most úgy tűnik, hogy minden utcasarkon van egy” – tette hozzá a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón a a jelentés társszerzője azt vizsgálja, hogyan áll a világ a párizsi célok eléréséhez szükséges változtatásokkal kapcsolatban. Az elektromos autók eladása volt az egyetlen olyan mérőszám, amely a közelmúltban „pályán van”, bár idén a cél alá süllyedtek, annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint ez 2025-ben minden negyedik világszerte eladott új autó elektromos lesz.
Az elmúlt 10 évben a megújuló energiatermelés is hatalmas növekedést mutatott. Az Ember globális energetikai agytröszt nemrégiben készült jelentése kimutatta, hogy 2025 első felében először A megújuló energiaforrások világszerte nagyobb áramforrást jelentenek, mint a széna villamosenergia-mix 34,3 százalékát teszi ki, szemben a szén 33,1 százalékával.
Schumer szerint a tiszta energia 2020 óta átlagosan évi 13 százalékkal nőtt. De ennek kétszeresére kell növekednie. „A világ tiszta energiát ad hozzá” – mondta. – Csak nem elég gyorsan.
Hogyan változtak törvényeink és rendeleteink
Új jelentés a Mély Dekarbonizációs Kezdeményezésből elemezte, hogy a Párizsi Megállapodás hogyan befolyásolta az éghajlatváltozást és megállapította, hogy „valódi hatása van” – mondta Harvey Waisman, a kezdeményezés igazgatója egy sajtótájékoztatón. „Nemzeti politikákat hajtottak végre, és felgyorsították számos alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia és megoldás elterjedését.”
Chris Bataille, aki a fő jelentést kísérő Kanada profilján dolgozott, azt mondta, hogy a Párizsi Megállapodás „a globális váltás hátterét” biztosítja.
Kanadában a megállapodás lehetővé tette a szövetségi kormány számára, hogy nemzeti politikákat vezessen be a szén-dioxid-árazással kapcsolatban, nulla károsanyag-kibocsátású járművek és nettó nulla gól (bár a fogyasztói szén-dioxid-árazást megszüntették és a járműszabályzat szünetel). Ez arra is késztette a tartományi és önkormányzati kormányokat, hogy bevezessék saját politikájukat, mint pl új gázbekötések tilalma az épületekben.
NÉZD | Amit Hollandia taníthat Kanadának a napenergiáról:
Mit taníthat Hollandia Kanadának a napenergiáról
Bár a lakosság fele Hollandia, négyszer nagyobb a napenergia kapacitása, mint Kanadában, és ez nem véletlen. A CBC nemzetközi klímatudósítója, Susan Ormiston elmagyarázza, hogyan váltak a hollandok napenergia-szupersztárokká, és mit tanulhattak a kanadaiak.
Bataille elmondta, hogy Európa határozott politikát hajtott végre a szén-dioxid-árazással kapcsolatban, Kína pedig felgyorsította az olyan technológiák fejlesztését, mint a napenergia, az akkumulátorok és az elektromos járművek. „Óriási mennyiségű” napenergiát kezdett exportálni olyan fejlődő országokba, mint Pakisztán és Dél-Afrika.
Jessica Green, a Torontói Egyetem politológia professzora szerint a Párizsi Megállapodás nagy sikere az, hogy minden országtól megköveteli, hogy tegyen intézkedéseket az éghajlatváltozással kapcsolatban. „Ez nagyon fontos, különösen a közepes jövedelmű és a feltörekvő gazdaságok számára, amelyek… többé-kevésbé kiakadtak a korábbi verziókban.”
Ennek ellenére szkeptikus, hogy a Párizsi Megállapodásnak nagy köze van a tiszta energia növekedéséhez, amit a kínai több évtizedes beruházások miatti alacsony áraknak tulajdonít.
Hogyan változtattuk meg, hová megy a pénzünk
Az ENSZ szerint befektetés a zöld energiába 2024-ben meghaladta a 2 billió dollárt, ami 800 milliárd dollárral többet fogyasztott, mint tavaly a fosszilis tüzelőanyagokból.
Green szerint a Párizsi Megállapodás egyik legnagyobb hatása egy másfajta befektetés – megköveteli a fejlett országoktól, hogy segítsék a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az ahhoz való alkalmazkodásban.
A cél az volt, hogy évente 100 milliárd dollárt biztosítsanak, például kölcsönök, támogatások vagy hitelek formájában. Az egyes országok hozzájárulhatnak olyan intézményeken keresztül, mint a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség, és több országgal is egyesíthetik az erőforrásokat olyan intézményeken keresztül, mint a Világbank.
A múlt héten közzétett jelentésbenAz ENSZ megállapította, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra szánt finanszírozás a 2022-es 28 milliárd dollárról 2023-ra 25 milliárd dollárra esett, annak ellenére, hogy 2025-ig évi 50 milliárd dollárt biztosítanak.
A befektetett klímafinanszírozás teljes összege azonban 2015 óta növekszik jelentette az OECD hogy 2022-ben végre elérte a 100 milliárd dolláros éves célt, és a héten azt mondta, hogy a cél valószínűleg 2023-ban is teljesült.
NÉZD | A COP29 küldöttei 300 milliárd dolláros klímafinanszírozásban állapodtak meg a fejlődő országok számára:
A COP29 küldöttei 300 milliárd dolláros éves klímafinanszírozásban állapodtak meg a fejlődő országok számára
A COP29 csúcstalálkozón 11. órás megállapodás született az éghajlatváltozással küzdő fejlődő országok finanszírozásáról. A megállapodás évi 300 milliárd dollárt ígér, de egyesek szerint ez az összeg nem megfelelő. Mit mond mindez a Párizsi Megállapodásról?
„Működik, de keményebben kell dolgoznunk rajta” – mondta Bataille, megismételve sok közelmúltbeli jelentést.
Green ezzel szemben azt mondja, hogy a megállapodás „saját mérőszáma alapján megbukott”, tekintve, milyen messze vagyunk a hőmérsékleti céloktól.
Új könyvében Egzisztenciális politika: Miért buknak el a globális klímaintézmények, és hogyan lehet megjavítani őket?Green azt sugallja, hogy a kereskedelmi szerződések hatékonyabb módszert jelenthetnek az éghajlatváltozás lassítására. Úgy gondolja, hogy a kibocsátás helyett az energetikai átállásra – a fosszilis tüzelőanyagok leállítására és a megújulók kiépítésére – összpontosítva közelebb kerülnénk céljainkhoz.
Bataille a globális kereskedelmi szabályok kiigazítását is javasolja, és egyes éghajlat-változási intézkedések kötelezővé tételét az önkéntesség helyett, mint eddig.
Hozzátette, hogy az ENSZ éves éghajlat-változási találkozóit célszerűbb arra fordítani, hogy az egyes gazdasági ágazatokban hogyan lehet előrelépést elérni az éghajlatváltozás terén. Ha így lenne, azt mondta: „Úgy gondolom, hogy a jövőben nagyon jól működhet.”
