Dominic CascianiHome és jogi tudósító
BBC
Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára, az EJEE politikai őre
Az Emberi Jogok Európai Egyezményét felügyelő testület politikai vezetője a BBC-nek azt mondta, hogy „abszolút készen áll” a reformok megvitatására az Egyesült Királyság és más országok migrációval kapcsolatos nyomása közepette.
Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára kizárólag a BBC-nek nyilatkozva azt jósolta, hogy a nemzetközi emberi jogi törvényből való kilépés az Egyesült Királyságot „elszigetelve” fogja hagyni a világ színpadán.
Elismerte, hogy az emberi jogi törvényeket „módosítani vagy alkalmazkodni” kell, és az intézmények, amelyek létrehozását a második világháború után nagyrészt a britek vezették, továbbra is kulcsfontosságúak a béke, a biztonság és az igazságosság szempontjából.
Berset szavai – a Konvent 75. évfordulója előtt – a legnyilvánosabban erősítik meg, hogy a testület továbbfejlődhet a kontinensen a jövőjéről szóló vita közepette. Az is nyilvános elismerés, hogy beszélnie kell az Egyesült Királysággal a jövőjéről – és a lehetséges változásról.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága
Az Európai Unióval nem összefüggő tanács az nemzetközi politikai testület Strasbourgban, amely felügyeli és végrehajtja a munkáját Emberi Jogok Európai Bírósága.
A bíróság dönt arról, hogyan kell értelmezni az emberi jogi törvényeket 46 tagállamában. Az Egyesült Királyságban a kormánynak és a bíráknak figyelembe kell venniük ezeket az ítéleteket, de nem kötik őket olyan ítéletek, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a körülményeinkhez.
Sir Keir Starmer kormánya elkötelezte magát amellett, hogy megváltoztatja a magánélethez és a családi élethez való jog értelmezését annak érdekében, hogy azt az illegális bevándorlók ne használhassák fel arra, hogy meghiúsítsák az országból való kitoloncolásukat.
Shabana Mahmood, az akkori igazságügyi és jelenleg belügyminiszter egy strasbourgi beszédében azt mondta, magának az egyezménynek is fejlődnie kell a közbizalom fenntartása érdekében.
A Konzervatívok és a Reform arra szólítja fel az Egyesült Királyságot, hogy lépjen ki a szerződésből, azt állítva, hogy a strasbourgi emberi jogi törvény akadályozza a határok kezelését.
Kilenc EU-tagország, élükön Dániával és Olaszországgal, szintén komoly változtatásokat sürget – ehhez minden tagállam egyetértése szükséges.
Az EJEB tárgyalótermében
Egy ritka interjúban, amely az EJEB és az Egyesült Királyság kapcsolatáról szólt a tanács franciaországi székhelyén, Berset ezt mondta a BBC-nek: „Készen állok, teljesen készen állok, és valóban nyitott vagyok minden politikai vitába, hogy meglássam, mit kell megvitatni, esetleg változtatni vagy alkalmazkodni.
„Foglalkozzunk a migrációs kérdésekben, és nézzük meg, mit kell kezelnünk, és esetleg változtatnunk kell.
„A legfontosabb az, hogy készen álljunk arra, hogy minden kérdésben tabuk nélkül beszéljenek… és lássuk, mi lehet a lehetséges konszenzus a tagállamok között.”
Az ECHR kritikusai szerint az Egyesült Királyságba való távozás előnye az emberi jogi törvények feletti ellenőrzés visszaszerzése lenne.
Berset azonban azt mondta: „Az ellenkezője igaz. Én azt látom, hogy inkább az a kockázata, hogy egy kicsit elszigetelődünk. Ez azt jelentené, hogy nem veszek részt a migrációval kapcsolatos vitákban, nem akarok befolyást gyakorolni.”
Miközben azt mondta, hogy nem kommentálná az Egyesült Királyság belpolitikáját, Berset fellebbezett, hogy az EJEE-ről szóló vitában térjenek vissza a „tényekhez”.
Az eredeti EJEB nyilatkozat, amelyet az Egyesült Királyság kormánya és mások 1950-ben fogadtak el
Tagadta, hogy terroristák vagy illegális bevándorlók barátja lett volna, miután azt bírálták, hogy a bíróság egyre inkább megakadályozta az illegális bevándorlók és a bűncselekményeket elkövető migránsok kitoloncolását.
Elmondta, hogy az Egyesült Királyságnak azt is mérlegelnie kell, hogy a kilépés miként érinti Észak-Írország hatalommegosztási megállapodását és az EU-val kötött Brexit utáni megállapodást, amelyek mindegyike magában foglalja a közös emberi jogi elvek iránti jogi kötelezettségvállalást.
Érvelése szerint a távozás „igazán negatív jelzést” küldene Ukrajna számára, mivel az Európa Tanácsnak az Egyesült Királyság által támogatott központi szerepe van a háborús bűnökkel kapcsolatos bíróságok előkészítésében.
„Churchill volt az Európa Tanács és az egyezmény atyja” – mondta Berset.
„Elég nehéz és nagyon nehéz lesz ezt látni (az Egyesült Királyság kilépése). Nincs alternatíva. Szükségünk van egy kis helyiségre, helyekre, ahol közösen tárgyalunk.”
Hozzátette: „Érdekes próbatétel lesz ez mindannyiunk számára. Képesek vagyunk-e elkerülni a háborúkat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a divergencia ebben a fázisában, amelynek most szemtanúi vagyunk, elég erősek vagyunk-e ahhoz, hogy ismét megbizonyosodjunk arról, hogy konvergenciánk van, és átvegyük az irányítást amellett, hogy mi akarunk közösen jövőt kapni?”
