Home Világ A nigériaiak megosztottak az amerikai katonai fenyegetés miatt

A nigériaiak megosztottak az amerikai katonai fenyegetés miatt

11
0

Nigéria heves vitába keveredett, miután Donald Trump amerikai elnök katonai akcióval fenyegetőzött az ország egyes részein állítólagos keresztény népirtás miatt.

A megjegyzés, amely Trump azon döntését követte, hogy Nigériát a „különös aggodalomra okot adó országként” sorolta fel, országszerte heves reakciókat váltott ki, kérdéseket vetve fel a vallási elfogultság, a nemzeti szuverenitás és a külföldi beavatkozás hitelessége tekintetében.

A fejlemény nemcsak az állítólagos hiten alapuló erőszakról és bizonytalanságról szóló vitákat indította el újra, hanem mély megosztottságokat is feltárt azzal kapcsolatban, hogy Nigériának hogyan kell reagálnia a külső kritikára.

Míg egyesek túlzásnak tekintik Trump megjegyzéseit, mások úgy vélik, hogy azok a globális frusztrációt tükrözik a több régióban bejelentett gyilkosságok kormány általi kezelésével kapcsolatban.

A nigériaiak körében eltérőek a vélemények, sokan a közösségi médiában fejezték ki véleményüket a fejlesztésről. A Nairametrics online platformokat keresett, hogy megnézze, mit mondanak a nigériaiak.

Oseni Rufai, az Arise TV társműsorvezetője óva intett mindenfajta katonai beavatkozástól, hangsúlyozva, hogy Nigéria továbbra is szuverén nemzet. Azt mondta, hogy egy idegen hatalom bármilyen inváziója megszállásnak és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának közvetlen megsértésének minősül.

„Nigéria szuverén nemzet. Bármely nemzet inváziója megszállásnak minősül, és sérti az ENSZ Alapokmányát. Legyen ez egyértelmű” – írta X.

Paschal, Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter posztjára reagálva, aki szerint a hadügyminisztérium fellépésre készül, ha Nigéria nem védi meg a keresztényeket, támogatta a beavatkozást. Sürgette, hogy a vizsgálatok fedjék fel a szélsőségesek szponzorait és támogatóit is, beleértve a politikai szereplőket és a közösségi média szereplőit. Paschal azzal vádolta a radikális iszlamista elemeket, hogy a vallást politikai haszonszerzés céljából kihasználják, és a kormány hanyagságát okolta az erőszak fennmaradásáért.

„Köszönöm, Sec Hegseth. Remélhetőleg Ön túllép ezen, és ténylegesen azonosítja az összes szponzorukat és támogatójukat (beleértve a közösségi média befolyásolóit). Őket is felelősségre kell vonni a népirtásért! A nigériai radikális iszlamista szélsőségesek, akik közül néhány jelenleg kormányon van, keresztények és muzulmánok lemészárlását egyaránt felhasználták politikai dzsiháddal szemben.

„A nigériaiak akarata ellenére bevezették a saría törvényt (amely ironikus módon soha nem vonatkozik a gazdagokra és hatalmasokra), és a tömegek elnyomásának és megfélemlítésének eszközeként használják. A nigériaiak évtizedek óta szenvednek a kezükben, és kormányunk sajnos megtagadta az állampolgárok védelmét, miközben közös vagyonunk kifosztásával van elfoglalva.

„Biztos vagyok benne, hogy a hétköznapi nigériaiak az utcán nem csak támogatni fognak, hanem segítenek azonosítani ezeket a tetteseket (ha még nem tudod, kik ők)” – olvasható a tweetében.

Ajofia Ideato amellett érvelt, hogy az Egyesült Államoknak a katonai fenyegetések helyett a gyakorlati együttműködésre kell összpontosítania. Azt mondta, ha az Egyesült Államok valóban segíteni akar, fel kell ajánlania a hírszerzési információk megosztását, képzést és célzott szankciókat, figyelmeztetve arra, hogy az ellenséges retorika eszkalációját kockáztatja.

„Ha az Egyesült Államok valóban segíteni akar, kezdje gyakorlati támogatással: hírszerzési információk megosztásával, képzéssel és célzott szankciókkal, ne pedig az eszkalációt kockáztató kardcsörgő nyilatkozatokkal. A szavak segíthetnek, de a cselekvésnek felelősségteljesnek kell lennie. Nigériának nincs szüksége fenyegetésekre; eredményekre van szüksége. A kormánynak meg kell mutatnia, hogy meg tudja védeni a polgárokat. Ha a vezetők kudarcot vallanak, a szemrehányást megérdemlik.”

Jerry Gift Nnah, az X-en azt mondta, Nigériát nem szabad úgy kezelni, mint a külföldi hatalmak politikai tekintélyének csataterét. Elítélte a keresztények és muszlimok elleni erőszak minden formáját, de kitartott amellett, hogy az igazi vezetés együttműködésre törekszik, nem pedig invázióra.

„A tény továbbra is fennáll, Nigéria egy szuverén nemzet, nem a külföldi fenyegetések vagy a politikai tekintély csatatere. Elítéljük és elítéljük a keresztények, muzulmánok vagy bárki, mint nigériai és keresztény ellen irányuló erőszak minden formáját, de elutasítunk minden függetlenségünk aláásására irányuló kísérletet is. A valódi vezetés együttműködésre törekszik, nem pedig invázióra” – olvasható Nnah X-hez írt megjegyzésében.

Nelson Collins mindenekelőtt a polgári védelmet helyezte előtérbe, mondván, ha a nigériai kormánynak nem sikerül megvédenie a sebezhető közösségeket, akkor szívesen fogadna külső segítséget az életek megmentése érdekében. Véleménye szerint a beavatkozást a geopolitikai érdek helyett a humanitárius szükségletekre alapozott végső megoldásként fogalmazta meg.

„A civilek biztonságának kell az első helyen állnia. Bármilyen válaszlépésnek a sebezhető közösségek védelmét kell előtérbe helyeznie. Ha a nigériai kormány nem cselekszik, akkor az USA szívesen segít megmenteni az ország északi részén megmaradt keresztényeket” – olvasható Collins X-en megjelent bejegyzésében.

A Realpreneur ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg, támogatva az Egyesült Államok részvételét. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok kiváló katonai technológiával rendelkezik, beleértve a drónokat és a műholdas rendszereket, amelyek segíthetnek a gyilkosságok gyors befejezésében. Hozzátette, hogy talán nincs szükség „földre húzott csizmára”, és úgy jellemezte, hogy a precíziós ütések lehetséges alkalmazását „ünnepelni kell”.

„Nem értem, mi a probléma, hogy őszinte legyek. Azt hittem, Nigéria szívesen fogadja az Egyesült Államokat, mivel nem tudták megoldani a gyilkosságokat. Az Egyesült Államok drónokat stb. fog küldeni, valószínűleg nincs csizma a földön, és van műholdérzékelésük, ami eltünteti őket. Ezt meg kell ünnepelni” – olvasható a Realpreneur Twitter-üzenetében.

Moyosore óvatosságra intett, és azt javasolta, hogy az Egyesült Államok korlátozza szerepét a katonai hírszerzésre, lőszerre és kiképzésre. A konfliktust „gerilla-stílusú harcként” jellemezte, amely egy meghatározott régióra korlátozódik, és amelyet Nigéria nagyszabású eszkaláció nélkül képes megfékezni. Arra figyelmeztetett, hogy a közvetlen külföldi szerepvállalás megzavarhatja a gazdasági stabilitást és a hosszú távú békét.

„Az Egyesült Államok ehelyett katonai hírszerzéssel, lőszerrel és kiképzéssel tud támogatást nyújtani. Ez egy gerillakonfliktus, amely egy adott régióra korlátozódik – amelyet nagymértékű eszkaláció nélkül meg lehet fékezni. Az USA közvetlen részvétele akadályozhatja Nigéria gazdasági növekedését és békéjét” – írta Moyosore az X-en.

Obadiah Nwasor nyíltan azonnali amerikai katonai akcióra szólított fel, mondván, a keresztények eleget szenvedtek.

„A nagy amerikai hadseregnek azonnal be kellene vonulnia. A keresztények valóban szenvedtek Nigériában” – olvasható Nwasor megjegyzésében.

Fuente de noticias