A Karib-térségben több millió ember próbál megbirkózni a régiót ezen a héten végigsöprő Melissa hurrikán pusztító hatásaival.
Mint oly sok vihar az utóbbi időben, a Melissa is gyorsan felerősödött, amikor a vihar maximális tartós szélsebessége 51 km/h-val növekszik 24 óra alatt.
Melissa ugyanebben az időszakban 112 km/h-val erősödött, ami azt jelenti, hogy egyesek rendkívül gyors felerősödésnek nevezettek.
Ahogy folytatjuk a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, CO2-t pumpálva a légkörbe, a bolygó tovább melegszik, ami számtalan változást okoz az időjárási mintákban és az általános éghajlatban.
Tehát mi volt az éghajlatváltozás szerepe a Melissa hurrikánban?
Melegebb óceánok
A tudósok egyre jobban elemzik az éghajlatváltozás hatásait a súlyos időjárási eseményekre, például aszályokra, áradásokra és hurrikánokra.
Számos szervezet végez saját elemzéseket, többek között Környezet és éghajlatváltozás Kanada.
Az egyik ilyen szervezet – amelyben a világ minden tájáról érkeznek klímatudósok – az ClimaMeter. Gyors attribúciós elemzést végzett a Melissa hurrikánról, és megállapította, hogy az éghajlatváltozás és a természetes változékonyság egyaránt szerepet játszott.
A jamaicai Black River légi felvétele csütörtökön látható a Melissa hurrikán után. (Matias Delacroix/The Associated Press)
Megállapították, hogy a Melisszához hasonló hurrikánok a változó éghajlat miatt nagyjából 10 százalékkal nedvesebbek és 10 százalékkal szelesebbek, mint a múltban. Kialakulásában és útjában a természetes változékonyság játszott szerepet.
Az egyik fő módja annak, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszik, az óceánjaink változása. A hőmérsékletek voltak történelmileg melegebb a szokásosnálés hogy a meleg víz a hurrikánok üzemanyagaként működik. Minél melegebb a víz, annál több az üzemanyag.
Shel Winkley, a meteorológus Climate Centralaz éghajlatváltozásról tudósító független tudósok csoportja szerint a Karib-tenger hőmérséklete az átlagosnál 1,4-2 Celsius-fokkal magasabb.
Ez az ábra azt mutatja be, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolta az óceánok hőmérsékletét, miután a Melissa hurrikán 1-es kategóriájú viharrá lett minősítve, miután áthaladt Kubán. (Klímaközpont)
„Tudjuk, hogy a vízhőmérséklet 500-700-szor nagyobb valószínűséggel lesz ilyen meleg az évnek ebben a szakaszában a Karib-tenger ezen részén a túlzott hő miatt, amelyet mi emberek juttatunk a légkörbe, majd az óceánba süllyed” – mondta Winkley..
Ez pedig hozzájárulhat a gyors felerősödéshez, ahogyan az az öt hurrikán közül négy esetében, amely az Atlanti-óceán medencéjében alakult ki.
„Ez olyasmi, amit néhány évtizeddel ezelőtt még nem láttunk, de most már legalább minden szezonban, ha nem akár többször is (egy szezonban)” – mondta Winkley.
Nagyobb szelek
Egy másik független elemzést az Imperial College London Grantham Intézete készített, amely a klímaváltozással és a környezettel foglalkozik.
Annak felhasználásával Imperial College Storm Model (IRIS)az elemzés megállapította, hogy a klímaváltozás nagyjából hét százalékkal, azaz 18 km/órával növelte Melissa szélsebességét.
NÉZD | A Melissa hurrikán szemében:
A Melissa hurrikán szemében
A légierő tartalékos hurrikánvadászként is ismert 53. Weather Reconnaissance Squadron amerikai légierő repülőgépének fedélzetéről készült videón látható, milyen volt a Melissa hurrikán szemébe repülni hétfőn, amikor a hatalmas vihar Jamaica felé közeledett.
Míg sokan a hurrikánok gyors felerősödésére összpontosítanak, Ralf Toumi, a Grantham Intézet igazgatója és az elemzés társszerzője szerint nem feltétlenül erre kell összpontosítanunk.
„Az emberek a gyors felerősödésről beszélnek. Szerintem… ez elég tisztességes, de valójában napokkal a partraszállás előtt történt… 24 óra alatt gyorsan felerősödött a 4-es kategóriába” – mondta.
„A másik erősítés az volt, hogy ahogy közeledett a szigethez, tényleg valami csúnyább lett, mert lényegében 6-os kategória lett… de nálunk nincs ez a kategória, mert a néphit szerint minden ötösnél nagyobb sebzést okoz, lényegében teljes kárt okoz. Szóval erre nincs szükség.”
Az elemzés arra is megállapította, hogy az ilyen típusú hurrikánesemények négyszer nagyobb valószínűséggel fordultak elő az iparosodás előtti időkhöz képest.
„Úgy gondoljuk, ez olyan, mint az iparosodás előtti időszak, mielőtt a felmelegedés megtörtént volna, talán egy a 8000 éves visszatérésből” – mondta Toumi. „Még most is (ez) olyan lenne, mint egy 1000 éves, 2000 éves esemény. Szóval még most is rendkívül valószínűtlen, de akkor (az) a címlapon, hogy alapvetően négyszer nagyobb a valószínűsége.”
Ami a pusztítást illeti, a szerzők úgy találták, hogy klímaváltozás nélkül egy gyengébb hurrikán körülbelül 12 százalékkal kevesebb kárt okozott volna. (Nem a kárbecslésekre összpontosítottak, mivel túl korai lenne megmondani, hogy mennyi lesz ez a szám.)
Mit jelent ez az egész?
Bár a számok eltérőek lehetnek a gyors hozzárendelési csoportok között a módszertanuk miatt, az üzenet továbbra is ugyanaz: az éghajlatváltozás megváltoztatja a hurrikánokat.
Ahogy egyre több fosszilis tüzelőanyagot pumpálunk a légkörünkbe, az óceánok – amelyek az üvegházhatást okozó gázok által csapdába ejtett hőtöbblet több mint 90 százalékát szívják fel – tovább melegednek, és a hurrikánok továbbra is pusztítanak.
A CBC News kérdésére, hogy ez mit jelent a jövőre nézve, Toumi azt mondta: „Azt hiszem, amit mond, az az, tudod, az alkalmazkodásnak vannak határai. Az emberek arról beszélnek: „Ó, az alkalmazkodásra és a rugalmasságra kell összpontosítanunk.” És bizonyos szinten vannak előnyei is.
„De nem tudsz alkalmazkodni egy 5-ös kategóriához. Ez egy vagyonba fog kerülni. Alapvetően nem építhetsz erre a fajta rugalmasságra. Tehát az alkalmazkodásnak vannak határai.”
