A Louvre-i ékszerrablás két gyanúsítottja „részben” elismerte részvételét, és úgy vélik, hogy ők voltak azok, akik behatoltak a világ leglátogatottabb múzeumába – közölte szerdán egy párizsi ügyész.
Laure Beccuau sajtótájékoztatón elmondta, hogy a két gyanúsítottat egy szervezett banda által elkövetett lopás és bűnszövetség vádjával vádolják.
A tolvajoknak kevesebb, mint nyolc percébe telt ellopni a becslések szerint 143 millió Cdn dollár értékű ékszereket október 19-én, ami sokkolta a világot.
Az egyik gyanúsított egy 34 éves algériai állampolgár, aki 2010 óta él Franciaországban – mondta Beccuau. Szombat este tartóztatták le a Charles de Gaulle repülőtéren, amikor Algériába készült repülni retúrjegy nélkül. Párizs északi elővárosában, Aubervilliers-ben élt, és a rendőrök leginkább közúti közlekedési szabálysértések miatt ismerték – mondta Beccuau.
A másik gyanúsítottat, 39 éves, szombat este tartóztatták le aubervilliersi otthonában. „Nincs bizonyíték arra, hogy elhagyni készült volna az országot” – mondta Beccuau. A férfit több lopás miatt ismerte a rendőrség, DNS-ét megtalálták az egyik üvegvitrinen, ahol az ékszereket kihelyezték, valamint a tolvajok által hátrahagyott tárgyakon – tette hozzá.
Az ügyészek szerdán késői határidővel szembesültek, hogy vádat emeljenek a gyanúsítottak ellen, szabadlábra helyezzék őket, vagy kérjék a bíró hosszabbítását.
Az ékszerek még mindig hiányoznak
Az ékszereket nem találták meg, mondta Beccuau.
„Ezek az ékszerek mára természetesen eladhatatlanok… Bárki, aki megveszi őket, lopott áruk eltitkolása bűnös” – figyelmeztetett.
– Még ideje visszaadni őket.
Ez a fotó 2025. október 23-án, csütörtökön az Interpoltól származik, és a weboldaláról vették azokat az ékszereket, amelyeket a párizsi Louvre múzeumban loptak el 2025. október 19-én vasárnap. (Interpol/The Associated Press)
Korábban szerdán a francia rendőrség elismerte, hogy a Louvre védelmében jelentős hiányosságok vannak, így a káprázatos nappali lopás nemzeti elszámolássá változtatta, hogy Franciaország hogyan védi kincseit.
Patrice Faure párizsi rendőrfőnök azt mondta a szenátusi törvényhozóknak, hogy az elöregedő rendszerek és a lassan mozgó javítások gyenge varratokat hagytak a múzeumban.
„Technológiai lépést nem tettek” – mondta, megjegyezve, hogy a videohálózat egyes részei még mindig analógok, gyengébb minőségű képeket készítve, amelyek valós időben történő megosztása lassú.
A régóta ígért felújítás – egy 93 millió dolláros amerikai projekt, amely nagyjából 60 kilométernyi új kábelezést igényel – „nem fejeződik be 2029–2030 előtt” – mondta.
A rendőrséget először egy kerékpáros riasztotta
Faure azt is nyilvánosságra hozta, hogy a Louvre biztonsági kameráinak üzemeltetésére vonatkozó engedélye csendben lejárt júliusban, és nem újították meg – ez a papírmunka, amit egyesek a szélesebb körű hanyagság jelképének tekintenek, miután a tolvajok ablakot kényszerítettek az Apollo Galériába, elektromos szerszámokkal tokba vágták, és nyolc darab francia koronaékszerrel elmenekültek, miközben a turisták perceken belül bent voltak.
„A tisztek rendkívül gyorsan érkeztek” – mondta Faure, de hozzátette, hogy a késés korábban történt a láncban – az első észleléstől a múzeum biztonságáig, a segélyvonalon át a rendőri parancsnokságig.
Faure és csapata azt mondta, hogy az első riasztást nem a Louvre riasztója adta a rendőrségnek, hanem egy kint lévő kerékpáros, aki tárcsázta a segélyvonalat, miután sisakos férfiakat látott kosáremelővel.
NÉZD | Letartóztatások a hétvégén:
Letartóztatták a Louvre-i ékszerrablás gyanúsítottjait: francia hatóságok
A párizsi ügyészség közölte, hogy az egyik férfit őrizetbe vették, amikor a Charles de Gaulle repülőtérről készült repülővel felszállni. Magánbiztosítás hiánya
A lopás a biztosítási vakfoltot is felfedte: az illetékesek szerint az ékszerek nem voltak magánbiztosításban. A francia állam önbiztosítja nemzeti múzeumait, mert a felbecsülhetetlen értékű örökség fedezésének díja csillagászatilag magas – vagyis a Louvre nem kap kártérítést a veszteségért. Az anyagi csapás, akárcsak a kulturális seb, teljes.
Faure visszaszorította a gyorsjavításokat. Elutasította a palotamúzeumban állandó rendőri állás létrehozására irányuló felhívásokat, és arra figyelmeztetett, hogy ez megvalósíthatatlan precedenst teremtene, és keveset tenne a gyors, mobil személyzet ellen. „Határozottan ellenzem” – mondta. „A probléma nem az ajtó előtti őr, hanem a riasztási lánc felgyorsítása.”
A francia CRS rohamrendőrök a Louvre Múzeum üvegpiramisa közelében sétáltak hétfőn, miután a francia rendőrség letartóztatta a rablási ügy gyanúsítottjait. (Abdul Saboor/Reuters)
Arra kérte a törvényhozókat, hogy engedélyezzék a jelenleg nem engedélyezett eszközöket: az AI-alapú anomália-észlelést és a tárgykövetést (nem az arcfelismerést), hogy jelezzék a gyanús mozgásokat, és valós időben kövessék a robogókat vagy felszereléseket városi kamerákon keresztül.
Az október 19-i rablás gyors és egyszerű volt. A reggeli rohanásban a tolvajok elérték az utcai ablakok melletti ékszergalériát, átvágták a megerősített tokot, és percek alatt eltűntek. Az egykori bankrabló, David Desclos azt mondta az AP-nek, hogy a művelet tankönyvi jellegű, és a sebezhetőségek szembetűnően nyilvánvalóak voltak a galéria elrendezésén.
Múzeum, kulturális tisztviselők nyomás alatt
Rachida Dati kulturális miniszter, nyomás alatt, védekező maradt, megtagadta a Louvre igazgatójának lemondását, és ragaszkodott ahhoz, hogy a riasztó működjön, miközben elismerte, hogy „léteznek biztonsági rések”. A folyamatban lévő nyomozásokra hivatkozva a minimálisra szorította a részleteket.
A számítás egy már feszültség alatt álló múzeumban landol. Júniusban a Louvre bezárt egy spontán sztrájkot a személyzettel – köztük biztonsági ügynökökkel – a kezelhetetlen tömeg, a krónikus létszámhiány és a „tarthatatlan” körülmények miatt. A szakszervezetek szerint a tömegturizmus és az építőipari csípőpontok vakfoltokat teremtenek, ezt a sebezhetőséget hangsúlyozták a tolvajok, akik kosárlifttel a Szajna felőli homlokzathoz gurítottak, és elérték a koronaékszereket bemutató csarnokot.
Faure elmondta, hogy a rendőrség ezentúl nyomon követi a megfigyelési engedélyek határidejét az intézmények között, hogy megakadályozza a júliusi lejárt megismétlődését. Hangsúlyozta azonban, hogy a nagyobb javítás bomlasztó és lassú: az alaprendszerek kiszakítása és újjáépítése, miközben a palota nyitva marad, és frissítik a törvényt, hogy a rendőrség valós időben intézkedhessen a gyanús mozgások ellen – mielőtt egy robogó eltűnne a párizsi forgalomban, és gyémánt a történelemben.
A szakértők attól tartanak, hogy az ellopott darabokat már letörhetik, és köveket vágnak ki, hogy eltöröljék a múltjukat, ami sürgőssé teszi Franciaország vitáját arról, hogyan őrzi meg a világot.
