Egy ellenséges ellenféllel szemben összeszorított helyre, amelyet gyakran úgy emlegetnek, mint a „a demokrácia frontvonala” a hangulat Kinmenben kifejezetten hideg.
A szárazföldi kínai turisták a legnépszerűbb tajvani előőrs látogatói, akik általában komppal érkeznek az öböl túloldalán néhány kilométerre fekvő Fujian városából, Hsziamenből.
A legfontosabb látnivalók itt egykori háborús helyszínek és emlékek, amelyek együttesen mesélik el e szigetek történetét – amelyek több mint 300 kilométerre nyugatra vannak a tajvani fővárostól, Tajpejtől –, amelyek a nacionalista és kommunista erők közötti 1949-es kínai polgárháború óta többször is konfliktus helyszínei voltak.
„Amit ezeken a katonai látványosságokon látunk, az arra szolgál, hogy az emberek emlékezzenek a háború kegyetlenségére” – mondta Jerry Wu taxisofőr és idegenvezető, aki szerint a kinmeni strandokon az 1949-es csaták idején hasonló körülmények uralkodtak, mint az öt évvel korábbi normandiai partraszálláskor.
Peking mind a mai napig saját területének tekinti Kinment és a demokratikusan kormányzott Tajvan többi részét, és a kommunista vezetés nem mondott le arról, hogy erőszakot alkalmazzon, hogy ellenőrzése alá vonja őket.
Mivel Donald Trump amerikai elnök várhatóan találkozik Hszi Csin-ping kínai vezetővel az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési (APEC) csúcstalálkozóján csütörtökön a dél-koreai Kjondzsuban, Tajvan jövője minden bizonnyal előkelő helyen áll.
NÉZD | A CBC munkatársa, Chris Brown ellátogat Kinmen tajvani előőrsébe:
Ezek a szigetek jelentik Tajvan frontvonalát Kínával szemben
A Kínától mindössze néhány kilométerre fekvő Kinmen-szigetek Tajvan frontvonalát jelentik egyre fenyegetőbb szomszédjával. A The National számára Chris Brown, a CBC munkatársa a régióba megy, hogy megtudja, hogyan készülnek az emberek egy olyan háborúra, amely reményeik szerint soha nem jön el.
amerikai hírszerzés javasolta hogy Xi azt mondta a hadseregének, hogy 2027-ig készüljenek fel Tajvan inváziójára.
Míg az Egyesült Államok évtizedek óta Tajvan megingathatatlan katonai támogatója, Trump egyfajta kiszámíthatatlanságot adott a kapcsolatnak. Már megtette állítólag szünetelt 400 millió dolláros fegyvertranszfer Tajvannak.
Az amerikai elnök időnként véletlenszerű megközelítése Kínával szemben – egy pillanatra rácsapott a vámokra, de később visszafordította azokat – sok tajvani idegessé vált, hogy szigeteik státusza tárgyalási alap lehet Trump számára, hogy kedvező kereskedelmi megállapodást kössön Hszivel, bár nemrég Marco Rubio amerikai külügyminiszter. megtagadva ez a helyzet.
Kínáé vezető állítólag Trumpot nyomja hogy tagadja Tajvan függetlenségét. Ez jelentős szakítást jelentene a korábbi kormányokhoz képest, amelyek egyszerűen a status quo fenntartását szorgalmazták.
Donald Trump amerikai elnök (balra) és Hszi Csin-ping kínai elnök a G20-ak csúcstalálkozóján Oszakában, Japánban, 2019 júniusában. (Susan Walsh/AP Photo)A konfliktusok története
A Kinmenre évtizedek óta sokan a szárazföldi Kínával szembeni ellenálló képesség és dac hazafias szimbólumaként tekintenek Tajvanon. Mások számára a szigetek a szomszédaikkal való békésebb és integráltabb kapcsolat lehetőségét jelentik.
1949-ben, a kínai polgárháború idején a Kínai Köztársaság visszavonuló erői Kinmenbe gyülekeztek, és annak két fő szigetét ütközőként használták az előrenyomuló kommunista hadsereggel szemben, amely végül ellenőrizte a szárazföldet.
Egykor 100 000 katona támaszkodott itt. Az 1958-as Tajvani-szoros válságának egy pontján a szárazföldi erők 44 napon át folyamatosan lövöldözték a szigeteket.
Kinmen homokos strandjain apálykor több évtizedes tankelhárító karók állnak ki a homokból; tüzérségi támasztékokkal ellátott betonbunkerek mutatnak a szárazföld felé, és a pockos épületeken a kommunista erők két szerencsétlen kísérletének sebhelyei vannak a szigetek elfoglalására.
A kinmeni Beishan-kastély 1949-ben megsérült a kommunista erők inváziója során. Az épület ma történelmi helyszínként szolgál, és emlékeztet a szigetek erőszakos múltjára. (Adrian Di Virgilio/CBC News)
De Wu, a taxisofőr, aki szintén tartalékos, azt mondja, a szárazföld közelsége ellenére sokan úgy érzik, hogy a katonai fenyegetés távoli marad.
„A kinmeni emberek sokkal rosszabb feszültséget tapasztaltak a múltban” – mondta.
„Vannak idegesek, de vannak olyanok is, akik nem. Vannak, akik Kínából házasok össze Kinmenben.”
Kinmen egyik piacán, ahol halkereskedők és gyümölcsárusok tevékenykednek, Lin Ming-li (71) azt mondta, hogy szerinte a háborúról való beszéd eltúlzott.
„Minél közelebb élnek egymáshoz az emberek, annál közelebb kerülnek egymáshoz. Gyakran mondjuk itt, hogy Xiamen és Kinmen egy nagy család” – mondta.
A szigetek ivóvizük nagy részét a szárazföldről szerzik be, ami még több összekapcsolódást szorgalmaz – többek között megpróbálnak hidat és elektromos távvezetékeket építeni Kinmenbe.
A 71 éves kinmeni Lin Ming-li a CBC Newsnak elmondta, hisz a Kinmen és a szárazföldi Kína közötti szoros kapcsolatokban. (Angela Johnston/CBC News) Agresszív manőverek
Ugyanakkor Kína katonai besorolása tagadhatatlanul agresszívebbé vált Tajvannal szemben. Szinte naponta, hajók és repülőgépek a szárazföldi járőröktől a Tajvani-szoros középvonalán vagy annak közelében.
A katonasága is beszállt egy nagy építményen, amely kulcsfontosságú alkatrészeket tartalmaz, amelyek felhasználhatók egy Tajvan elleni kétéltű támadás támogatására, beleértve a D-Day stílusú leszállóbárkákat.
Bővíti a polgári hajók flottáját is, amelyeket gyorsan csapatszállítókká alakíthatnak át.
És a Brit katonai agytröszt úgy véli, hogy Oroszország segít Kínának ejtőernyősök és légideszant rohamcsapatok kiképzésében.
„A Kína által végzett gyakorlatok inkább egy invázió próbájának tűnnek” – mondta Philip Shetler-Jones, a londoni Royal United Services Institute munkatársa.
„Kína bemutatott néhány olyan képességet is, amelyek a jelek szerint nehéz felszerelések Tajvan szigetére való eljuttatására szolgálnak. Tehát valójában csak egy módja van ennek a felszerelésnek a megértésének, az a kétéltű invázió.”
Egy strand Kinmenben, amelyet régi páncéltörő védelem szegélyez. (Adrian Di Virgilio/CBC News)
Shetler-Jones azonban azt mondja, hogy mivel egy blokád vagy Tajvan inváziója ilyen hatalmas erőforrásokat igényelne, nem valószínű, hogy az anyaország hadserege készen állna a bejelentett 2027-es időkeretre.
„Ez azért van, mert még mindig hiányoznak bizonyos kulcsfontosságú képességeik, amelyekre Önnek szüksége lenne: a képesség arra, hogy nagyszámú katonát vigyen át a Tajvani-szoroson; a képesség, hogy megvédjék a tengeri útvonalakat és a tenger alatti területet az amerikai vagy más invázió megzavarására irányuló kísérletektől.”
Más elemzők azt sugallják, hogy ha hozzáadjuk a kínai hadsereg nézeteltéréseiről és a legfelsőbb tábornokok megtisztításáról szóló folyamatos jelentéseket – valamint azt a potenciálisan hatalmas csapást, amelyet egy invázió vagy támadás érhet a gazdaságban –, az időkeret még tovább tolódik.
„Nem látom nagynak a háború lehetőségét” – mondta Ronan Fu, a tajpeji Academia Sinica munkatársa.
„Sok olyan dolog van belföldön, amellyel Hszi Csin-pingnek és a KKP-nak (Kínai Kommunista Párt) meg kell küzdenie” – mondta.
Jerry Wu taxisofőr és idegenvezető Kinmenben, valamint katonai tartalékos. (Angela Johnston/CBC News) A rugalmasság ösztönzése
Ennek ellenére Tajvan függetlenségre törekvő kormánya a legrosszabbra készül.
Tavaly minden tajvani fiatal férfi esetében négy hónapról egy évre meghosszabbították a kötelező nemzeti szolgálatot.
Tajvan védelmi költségvetése a tervek szerint 2030-ra a GDP öt százalékára emelkedik, és a nemzeti ünnepek alkalmával, a hónap elején Lai Ching-te elnök bejelentette, hogy kifinomult rakétavédelmi rendszert, köznyelvben „T-kupolának” neveznek, az esetleges támadások meghiúsítására.
NÉZD | A tartalékosok lőterekre mennek továbbképző tanfolyamokra:
A tajvani tartalékosok védelmi képességeiket csiszolják
A tajpeji tartalékosok felfrissítik elsősegélynyújtási ismereteiket és gyakorolják az airsoft fegyverekkel való lövöldözést a szárazföldi Kína felől érkező esetleges támadásra való felkészülés részeként.
Tajvan emellett jelentős összegeket fektetett be tanfolyamokba, hogy a lakosságot ellenállóbbá tegye háború esetén.
A CBC News ellátogatott egy felfrissítő tanfolyamra Tajpejben a tartalékosok számára, ahol az emberek airsoft fegyverekkel való lövést gyakorolnak, hogy megőrizzék lőkészségeiket.
A 22 éves Viola Yuan, a kiképzés elsősegélynyújtó részével foglalkozó ápolónő elmondta, hogy Tajvan olyan sokáig élt a szárazföldről érkező katonai támadás veszélyével, hogy nehéz meggyőzni az embereket, hogy vegyék ezt komolyan.
Polgári felkészülési tanfolyamok próbálják javítani Tajvan lakosságának felkészültségét a Kínával vívott háború esetére. (Angela Johnston/CBC News)
Ennek ellenére Kína közelmúltbeli agresszív kiállásával azt mondja, hogy észrevette, hogy többen jönnek ki a tanfolyamokra.
„A (a szárazföldi Kínából) Tajvant fenyegető közvetlen fenyegetés miatt az itt élők rájöttek, hogy a veszély valós lehet, ezért fokozatosan ezekre a kérdésekre helyezik a hangsúlyt” – mondta.
„Én is találkoztam már például fiatal párokkal, fiatal férfiakkal a barátnőikkel, akik eljöttek ide, hogy megtapasztalják (az osztályt).
Míg Tajvan fő szigetének elfoglalása hatalmas katonai vállalkozás lenne, a Kinmen-szigetek átvétele viszonylag egyszerű lenne.
Gyümölcsöt árusító nők Kinmen fő termékpiacán. (Angela Johnston/CBC News)
Az egyik ok, amiért ez még nem történt meg, az lehet, hogy a szigetek az ellenzéki Kuomintang párt fellegvára, amely szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz Kínával.
Elemzők azt mondták a CBC News-nak, hogy Kinmen meghódítása csekély stratégiai előnnyel járna, ugyanakkor szinte bizonyosan fellendítené a tajvani társadalmat a szárazfölddel szemben, és jelentős lökést adna a háborús előkészületeknek.
Éppen ezért Jerry Wu, a taxisofőr és az idegenvezető azt mondja, hogy úgy gondolja, hogy a háború nem fog hamarosan visszatérni otthonába.
„Egyelőre nem fognak elsietni egyetlen lépést sem, de folyamatosan zaklatnak minket” – mondta.
