A nigériai szövetségi kormány (FG) összesen N6,17 billió kölcsönt vett fel a hazai adósságpiacról 2025 első hat hónapjában – derül ki az Adósságkezelő Hivatal (DMO) adataiból.
A kölcsönöket főként szövetségi államkötvényeken (FGN Bonds), nigériai kincstárjegyeken (NTB) és váltókon (P-Notes) vették fel, amelyek az ország teljes hazai adósságszerkezetének részét képezik.
A DMO adatai azt mutatják, hogy 2025 első negyedévében 4,48 billió N4,48 billió, majd a második negyedévben további 1,70 billió N4,26%-os növekedés történt az előző időszakhoz képest.
Ezzel a teljes hazai hitelfelvétel 2025. június 30-án elérte a 76,59 billió NAV-t.
Mivel az olajtermelés még mindig a napi 1,8 millió hordós referenciaérték alatt van, és a nem olajból származó bevételek is alulteljesítenek, a kormányzat egyre inkább az adósságpiachoz fordult kiadási kötelezettségeinek fenntartása érdekében.
A kormány középtávú kiadási keretrendszere (MTEF) szerint 2025-ben több mint 13 billió N13 billió összeget tervez begyűjteni a hazai piacról költségvetési hiányának áthidalására – ez a cél túlléphető, ha a hitelfelvétel a jelenlegi ütemben folytatódik.
A DMO belföldi hitelfelvételre vonatkozó adatainak nairametrikus elemzése azt mutatja, hogy az FGN-kötvények továbbra is Nigéria belföldi adósságstratégiájának gerincét képezik, és a teljes hitelfelvétel közel 80%-át teszik ki.
2025 júniusában az FGN Bonds 60,65 billió N-on állt, amely Naira-ban denominált kötvényeket (N36,52 billió), Értékpapírosított Ways and Means Advances-t (N22,72 billió) és amerikai dollár 1,40 billió értékű kötvényeket tartalmazott.
Más eszközök, mint például FGN Sukuk (N1,29 billió), Takarékkötvények (91,53 milliárd N), Zöld Kötvények (N62,35 milliárd N) és Váltók (N1,73 billió N) alkotják a portfólió fennmaradó részét, jelezve a finanszírozási források szándékos diverzifikációját a különböző befektetői kategóriák kiszolgálása érdekében. Nevezetesen, a naira és devizában denominált váltók a teljes belföldi hitelfelvétel 2,26%-át teszik ki, és nem kamatozó eszközök, amelyeket az állami hátralékok és a vállalkozói kötelezettségek rendezésére használnak.
A főbb adatokon túl a hitelfelvételi minta egy olyan kormány képét festi, amely szigorú költségvetési feltételekkel küszködik, de profitál a befektetők szuverén eszközökbe vetett bizalmából. A hazai adósságállomány a 2025. március 31-i 74,89 billió N74,89 billióról 2025. június 30-ra N76,59 billióra nőtt, ami 1,70 billió N1,70 billió Növekedést jelez.
A Cordros Capital szerint a hazai adósság növekedése a teljes államadósság tágabb tendenciáját tükrözi, amely negyedéves összevetésben 2%-kal, 2025 második negyedévében 152,4 billió N-149,39 billió új negyedévre emelkedett az első negyedévi 149,39 billió N-ről.
Ebből a belföldi adósság 52,9%-át, míg a külső adósság 47,1%-át tette ki, 46,98 milliárd dollárra becsülve. A külső adósság marginális növekedése a Világbank (1,15 milliárd USD) és az Afrikai Fejlesztési Bank (12,14 millió USD) új folyósításainak tudható be.
A lagosi székhelyű kutató- és befektetési tanácsadó cég megjegyezte, hogy Nairában számítva a külső adósság q/q 1,7%-kal 71,85 billió N/Q-ra nőtt a második negyedévi 1529,21 N/USD átlagos árfolyamon. Éves alapon Nigéria teljes adósságállománya elképesztően 113,5%-kal nőtt, nagyrészt a naira leértékelődése és a magasabb belföldi kibocsátások miatt.
Míg a hitelfelvétel bővülése kiváltotta a fiskális konzervatívok kritikáját, az elemzők azzal érvelnek, hogy ez Nigéria hazai tőkepiacának ellenálló képességét hangsúlyozza. Az emelkedő hozamok és az inflációs nyomás ellenére tartós állampapír-jegyzés azt tükrözi, hogy a befektetők a relatíve biztonságos eszközöket részesítik előnyben a volatilis makrogazdasági környezetben.
Nigéria növekvő adóssághalma újabb aggodalmakat vet fel a költségvetés fenntarthatóságával és az adósságszolgálati költségekkel kapcsolatban, amelyek már most is felemésztik az állami bevételek nagy részét.
Ennek ellenére a hazai piac továbbra is mentőöv marad Nigéria fiskális műveletei számára. Az ingadozó devizafeltételeknek való túlzott kitettség elkerülésével a helyi hitelfelvétel viszonylag stabil mechanizmust biztosít a kormányzati programok és infrastrukturális kötelezettségvállalások finanszírozására. A Sukuk és a Green Bonds közelmúltbeli kibocsátása tovább jelzi az adminisztráció azon szándékát, hogy az adósságinstrumentumokat a fenntarthatósági és etikus befektetési célkitűzésekhez igazítsa.
Az előzetes becslések szerint a kormány további N3 billió kölcsönt vehetett fel, amivel 2025-ben a teljes hazai hitelfelvétel közel 9 billió n3-ra nőtt.
A fiskális megfigyelők azzal érvelnek, hogy ezeknek az alapoknak az átláthatósága kritikus fontosságú. Megjegyzik, hogy a hiány finanszírozására felvett hitelek eleve nem problematikusak, feltéve, hogy a bevétel serkenti a növekedést, munkahelyeket teremt, és jövőbeli bevételi forrásokat generál.
„Az a kérdés, hogy a kormány hitelfelvételi pályája összhangban van-e a költségvetési körültekintéssel, vagy elmélyíti-e Nigéria adósságsebezhetőségét, attól függ, hogy a kölcsönzött forrásokat hatékonyan vagy más módon alkalmazzák a termelő szektorokban, amelyek kézzelfogható megtérülést vagy a makrogazdaságot fellendítő előnyöket hoznak. Nincs probléma a hitelfelvétellel, ha a felvett forrásokat megfelelően használják fel” – mondta a MaxMDCE. Korlátozott, Mr. Charles Fakrogha.
„Kétségtelen, hogy a szövetségi kormány mega infrastrukturális projekteket vállal, és a gazdaság pozitívan reagál a reformokra, amint azt a statisztikai hivatal legfrissebb gazdasági számai mutatják. Azt várom, hogy mindezek végül jelentős növekedést eredményeznek” – tette hozzá.
