Sam Francis Politikai riporter
EPA
John Healey védelmi miniszter kijelentette, hogy az európai csapatok „készen állnak a következő hetekben bevetni” Ukrajnába, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin megállapodik a tűzszünetben.
Múlt csütörtökön egy meglepetésszerű telefonhívás után az amerikai és az orosz elnök Budapesten találkozik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nem hívták meg, de azt mondta, hogy készen áll a csatlakozásra.
Arra a kérdésre, hogy a katonák bevethetők-e, ha megállapodás születik a következő két hétben, Healey azt mondta: „Ha Trump elnök tud békét közvetíteni, akkor készek leszünk segíteni a béke biztosításában”.
Hozzátette azonban, hogy az ukránoknak kell „azoknak az embereknek lenniük, akik eldöntik, hogyan és miről” tárgyalnak a béketárgyalások során.
Healey szerint a „készségesek koalíciója”, a 26 európai nemzetből álló szövetség, amelyet márciusban alapított Sir Keir Starmer brit miniszterelnök Ukrajna biztonságának garantálására, „részletes terveket dolgoztak ki tűzszünet esetére”.
A tervek szerint a brit csapatok csatlakozhatnak egy többnemzetiségű haderőhöz, hogy biztosítsák Ukrajna határát.
Healey szerint „az elmúlt hat hónapban több mint 200 katonai tervező munkája több mint 38 országból” azt jelentette, hogy az erők készen állnak a bevetésre, amikor szükség volt rá.
Healey szerint a kormány „jóval több mint” 100 millió fontot költ csapatok Ukrajnába küldésére, és bizonyos összegeket már felhasználtak a bevetés előkészítésére.
Healey a londoni Lord Mayor éves védelmi előadásán azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin Nagy-Britanniát „első számú ellenségének” tekinti, mert az ország támogatja Ukrajnát.
A védelmi miniszter a „fenyegetettség új korszakára” is figyelmeztetett, és azt mondta, hogy a szélesebb körű konfliktusok kockázata Európában a második világháború vége óta nem volt ekkora.
A beszéd során Healey azt is bejelentette, brit katonák lesznek új felhatalmazást kapott a drónok lelövésére katonai bázisokat fenyeget.
Az amerikai erők által használt négy brit légitámaszpont tavaly rejtélyes drónészlelésekről számolt be, míg az elmúlt hónapokban a drónok többször is megzavarták Európa légterét.
Az új jogkörök csak katonai helyszínekre vonatkoznak majd, de kiterjeszthetők polgári helyszínekre, például repülőterekre is.
Healey szerint a „kinetikus opció” bevezetése lehetővé tenné a brit csapatok vagy a Védelmi Minisztérium (HM) rendőrség számára, hogy olyan drónokat lőjenek, amelyek veszélyt jelentenek egy brit katonai helyszínre.
A bejelentés nyomán megjelentek azok a hírek, amelyek szerint Trump és Zelenszkij Fehér Házi találkozója „kiáltozással” végződött, mivel amerikai tisztviselők arra késztették Ukrajnát, hogy adjon földet Oroszországnak.
Zelenszkij Washingtonba utazott kérje meg az Egyesült Államokat, hogy szállítson a keresett Tomahawkot cirkáló rakéták Ukrajnába, hogy mélyen Oroszország területére csapjanak le.
A jelentések azonban azt sugallják, hogy Trump ehelyett ragaszkodott ahhoz, hogy Zelenszkij adja át az egész keleti Donbász-régiót Putyinnak. Oroszország Donyeck 70%-át és a szomszédos Luhanszk szinte egészét tartja ellenőrzése alatt.
A – közölte a Financial Times Trump a beszélgetést ismerő forrásokra hivatkozva figyelmeztette Zelenszkijt, hogy Putyin „elpusztítja” Ukrajnát, ha nem fogadja el annak feltételeit.
Az elmúlt több mint 1300 napban, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, Putyin egyre inkább támaszkodik Észak-Korea, Irán és Kína támogatására.
Healey szerint Oroszország több mint egymillió áldozatot szenvedett, és kormányzati kiadásainak 40%-át a hadseregre fordította.
De az elmúlt hónapokban Moszkva felerősítette az ukrán infrastruktúra elleni támadásokat, aminek következtében az egész országban vészhelyzeti áramkimaradások történtek.
Az európai vezetők aggodalmukat fejezték ki Trump változó álláspontja miatt, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig arra figyelmeztetett a közösségi médiában, hogy „a megbékélés soha nem volt az igazságos és tartós békéhez vezető út”.
Alexander Stubb finn elnök azt mondta, „a földkérdésben csak maguk az ukránok dönthetnek”.
A BBC-nek nyilatkozvaStubb mondta Finnország, a hajlandók koalíciójának tagja. soha nem ismerné el orosznak a Krímet, illetve Donyeck vagy Luhanszk régióit.
