Trump elnök arra törekszik, hogy válaszoljon az amerikai-kínai kereskedelmi háború jelentős eszkalációjára, miközben az amerikai kritikus technológiai kínálat a mérlegen lóg.
A Trump-adminisztráció tisztviselői ezen a héten bejelentették, hogy aktívabb szerepet vállalnak a „ritkaföldfémekhez” – számos fontos technológia kulcsfontosságú összetevőinek számító ásványokhoz – való hozzáférés biztosításában, válaszul az új kínai exportkorlátozásokra.
Az új szabályok jelentős befolyást adnak Kínának az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborújában, mivel mindkét nemzet versenyben van a mesterséges intelligencia és a technológia működtetéséhez nélkülözhetetlen félvezető chipek jövőjének uralomáért.
Az Egyesült Államok és Kína évtizedek óta üti a fejét a technológiai export és a védelmi vonatkozású technológiák miatt, Peking pedig enyhítheti vagy mentesítheti az új szabályokat a hőmérséklet visszaszorítása érdekében.
A szakértők szerint azonban Kína legújabb lépései azt a példátlan hajlandóságot és képességet tükrözik, hogy próbára tegye az Egyesült Államokkal való kapcsolatának határait a két nemzet közötti dinamika szempontjából veszélyes időszakban.
„Itt csak a tűzzel játszunk” – mondta Edward Alden, a Külkapcsolatok Központjának vezető munkatársa.
„Valójában nem tudjuk, mik a lehetséges következmények. Lehetséges, hogy ezt meglehetősen kicsiben tudjuk tartani, vagy tényleg kiég az irányítás, rendkívüli következményekkel, amelyeket nehéz előre jelezni.”
Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi egyezmény felé több hónapig tartó haladás megtorpant a múlt héten, amikor a kínai kormány új, széles körű korlátozásokat jelentett be a ritkaföldfém ásványokra és a kapcsolódó termékekre vonatkozóan.
A korlátozások értelmében a vállalatoknak engedélyt kell kérniük olyan külföldön gyártott termékekhez, amelyek nyomokban tartalmaznak bizonyos Kínából származó ritkaföldfém-ásványokat, vagy kínai ritkaföldfém-bányászati technológiákra támaszkodnak.
Ezenkívül öt további ritkaföldfém ásvány, valamint különféle ritkaföldfém- és lítiumelemekkel kapcsolatos technológiák új exportszabályozását is bejelentette.
A lépés azzal fenyeget, hogy felborít számos high-tech iparágat, amely az anyagoktól függ.
Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a félvezetőkhöz, az elektromos járművekhez és az amerikai F-35-ös vadászrepülőgépekhez. Az Oxford Economics szerint Kína túlméretezett szerepet játszik az ágazatban, 2024-ben a világ ritkaföldfém-bányászatának közel 70 százalékát adja.
Owen Tedford, a Beacon Policy Advisors vezető kutatási elemzője azt javasolta, hogy a kínai kormány ezt olyan eszköznek tekinti, amellyel nyomást gyakorolhat Washingtonra a korlátozások visszavonására.
„A kínaiak ezt egy nagyon erőteljes tőkeáttételi forrásnak tekintik, nagyrészt azért, mert a Kínán kívüli ellátási lánc nem kellően fejlett, így nincs könnyű helyettesítő az Egyesült Államok számára, ahonnan növelhetnék vásárlásaikat” – mondta Tedford.
Peking korábban a ritkaföldfémek feletti dominanciáját igyekezett rugalmasabbá tenni, és áprilisban hét ásványra korlátozta az exportot, miután az Egyesült Államok tetemes új vámokat vetett ki Kínával és több tucat más országgal szemben.
Míg maguk az ásványok széles körben megtalálhatók nyomokban, elég nagy lelőhelyeket nehéz találni ahhoz, hogy gazdaságilag életképesek legyenek a bányászat számára.
Louise Loo, az Oxford Economics Ázsia Gazdasági részlegének vezetője keddi kutatási jegyzetében még az ellátási láncok részleges megszakadása is „visszhangzik a piacokon”. Az ilyen korlátozások két év alatt legalább 1 százalékponttal csökkenthetik az Egyesült Államok növekedését – mondta.
Loo azonban megjegyezte, hogy ez egy „alsó küszöbértékű becslés”, amely „jelentősen alábecsüli a kétoldalú eszkalációk spirálisan növekvő piaci hatását”.
Kína ritkaföldfémekkel kapcsolatos lépése éles reakciót váltott ki Trump részéről, aki 100 százalékos vámokkal és új exportszabályozással fenyegetőzött a „kritikus szoftverekre”. A két szuperhatalom között újonnan fellángolt feszültség, amely korábban úgy tűnt, hogy közeledik a kereskedelmi megállapodáshoz, felborította a piacokat.
Az Egyesült Államok és Kína már jelentős lépéseket tett egymás mesterséges intelligencia és chipgyártási képességeinek aláaknázására. Az elmúlt években Washington egyre inkább kiterjesztette a félvezetők exportjának ellenőrzését.
A Trump-adminisztráció kezdetben korlátozásokat vezetett be az Nvidia H20 chipjeire, majd idén nyáron visszaküldte őket, ami a kétpárti ellenreakciót váltotta ki. Peking viszont lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza a kínai vállalatokat az Nvidia chipjei megvásárlásában – írja a Financial Times.
Míg Trump lágyabb hangot ütött meg a bejelentést követően – a Truth Social követőinek azt mondta: „Ne aggódjanak Kíná miatt, minden rendben lesz”, a legújabb korlátozások új lendületet adtak a ritkaföldfém-ásványokhoz való amerikai hozzáférés megerősítésének.
„Amikor olyan bejelentést kapunk, mint ezen a héten Kínával a ritkaföldfémekről, akkor ráébredünk, hogy önellátónak kell lennünk, vagy elégségesnek kell lennünk szövetségeseinkkel” – mondta Scott Bessent pénzügyminiszter a CNBC-nek szerdán.
„Ha olyan nem piacgazdasággal kell szembenézni, mint Kína, akkor iparpolitikát kell gyakorolnia” – tette hozzá.
A Trump-adminisztráció az elmúlt hónapokban már felforgatta az Egyesült Államok iparpolitikáját azzal, hogy részesedést szerzett állami vállalatokban – Bessent jelezte, hogy ez a politika folytatódni fog.
Trump júniusban jóváhagyta a US Steel és a japán Nippon Steel egyesülését, miután a cégek aláírták azt a megállapodást, amely „aranyrészvényt” biztosít a kormánynak. Júliusban a Védelmi Minisztérium mintegy 15 százalékos részesedést szerzett az MP Materials ritkaföldfém-bányászban.
Az adminisztráció emellett augusztusban 10 százalékos részesedést szerzett a nehézségekkel küzdő amerikai chipgyártó Intelben, valamint nemrégiben bejelentette részesedését a kanadai székhelyű Lithium Americas és Trilogy Metals bányászati cégekben.
Bessent szerdán azt is elmondta, hogy a kormány minimum árszintet kíván meghatározni számos iparágban, és „stratégiai ásványkészletet” kell létrehoznia.
„Amit látunk, az az az erőfeszítés, amely egy nagyobb belföldi, sőt – a Biden-korszak kifejezésével élve – az ellátási láncok baráttá tételére irányul, és alternatívákat dolgoz ki Kínával szemben” – mondta Tedford.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen ellátási láncok felépítése időt vehet igénybe, és Kína „egyedülálló helyzetben van”, tekintve földrajzi elhelyezkedését, amely nagy ritkaföldfém-készletekkel büszkélkedhet.
Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata szerint Kínában van a világ teljes készleteinek csaknem fele, mintegy 44 millió tonna. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 1,9 millió tonna, azaz körülbelül 2 százalék.
Alden elmondta, hogy bár a Trump-adminisztráció segíthetne több pénzt injektálni az Egyesült Államok bányászati erőfeszítéseibe, az Egyesült Államoknak „nincs koherens stratégiája a ritkaföldfém-anyagok önellátásának megszerzésére”.
„Úgy gondolom, hogy ezek a lépések annak beismerése, hogy országként mennyire le vagyunk maradva egy olyan stratégia kidolgozásában, amelyet 10 vagy 15 évvel ezelőtt be kellett volna vezetnie” – mondta Alden, „nagyon véletlenszerűnek” nevezve a közelmúltbeli Fehér Ház akcióit.
Trump saját volatilitása is szerepet játszhat abban, hogy Kína milyen szigorúan kényszeríti ki az új szabályokat, és mennyire hajlandó Peking kockáztatni a keményebb amerikai megtorlást.
„Kicsit meglepődnék, ha a korlátozások nem lépnének hatályba. De azt hiszem, hogy megtörténhet, hogy Kína garantálja, hogy az értékesítési engedélyeket jóváhagyják” – mondta Tedford. „Tehát alapvetően a szokásos üzletmenet, de ez egy nagyon egyszerű ki-be kapcsoló, amelyet Kína használhat arra az esetre, ha növelni akarja a nyomást.”
Rachel Frazin közreműködött.
