Mivel gondolkodom a nigériai függetlenség napjának gyermekkori emlékeimről, tele vagyok az érzelmek keverékével. Felnőttként, október 1 -jén volt a jubiláció napja, amelyet élénk felvonulások, kulturális előadások és a nemzeti büszkeség érzése jellemez. Élénken emlékszem az izgalomra, hogy részt veszek a korábbi versenyeken, a zöld-fehér-zöld zászlók integetésével és büszkén azonosulva nigériai azonosulással.
Az idei ünnepség azonban más volt. A szokásos rajongók és lelkesedés észrevehetően hiányzott. Sok nigériai, mind otthon, mind külföldön, csalódottnak tűnt a nemzet állapotában.
A gazdasági nehézségek, a bizonytalanság és az észlelt haladás hiánya megterhelte a kollektív pszichét. Üzeneteket kaptam a barátoktól és a családtagoktól, akik haragot és csalódást fejeznek ki, és megkérdőjelezem, miért ünnepelném Nigéria függetlenségének napját a szociálisokon, amikor úgy tűnik, hogy annyira elégedetlen.
Ahogyan az egyik barát helyesen fogalmazta meg: „NAGY NAGY EZT AZ ENSZERELME? És végül azt állította, hogy mondván, elítéli az állampolgárságát.
Gyerekként elfelejtettem a nemzetünk előtt álló kihívásokat. Láttam Nigériát az ártatlanság lencséjén keresztül, ahol a függetlenség ünnepe az öröm, az egység és a büszkeség ideje volt. De amikor idősebb lettem, elkezdtem észrevenni a nemzeti szövet repedéseit. A gazdasági küzdelmek, a korrupció és a bizonytalanság, amely tartós fenyegetést jelentett.
E kihívások ellenére továbbra is azt a reményt tartottam, hogy Nigéria a problémáinak fölé emelkedik, és Afrika óriása lesz. Ahogy navigáltam az idei függetlenség napi ünnepségeivel kapcsolatos vegyes reakciókat, nem tudtam segíteni, de gondolkodtam a Nigériával fennálló saját kapcsolatomban. A kihívások ellenére továbbra is hiszek nagy nemzetünk potenciáljában.
Hiszek a nigériai nép ellenálló képességében és elszántságában. Úgy gondolom, hogy a látomásos vezetéssel, a hatékony politikákkal, az intézményi reformokkal, az ifjúsági felhatalmazással/elkötelezettséggel és a kollektív erőfeszítésekkel Nigéria képes legyőzni kihívásait és teljes potenciálját elérni.
Tehát mi az előrelépés számunkra nigériaiak számára? A továbblépéshez Nigériának prioritást kell élveznie;
Egység és kollektív felelősségvállalás: A nigériaiaknak félretenniük kell a különbségeket, és meg kell dolgozniuk a közös cél elérése érdekében. Jó kormányzás: A kormánynak be kell mutatnia az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a nemzet kihívásainak kezelése iránti elkötelezettséget. Gazdasági revitalizáció: A kormánynak olyan politikákat kell végrehajtania, amelyek ösztönzik a gazdasági növekedést, befektetnek az infrastruktúrába és előmozdítják a vállalkozói szellemet. Szociális biztonsági hálók: Az intézményi megerősítés, a biztonsági reformok és a szociális biztonsági háló segíthet enyhíteni a nigériaiak szenvedését, és elősegítheti az egység és a közös cél érzetét. Ifjúsági felhatalmazás: A kormánynak befektetnie kell az oktatásba, a készségek fejlesztésébe és a munkahelyteremtési programokba, hogy felhatalmazza a nigériai következő generációt.
A Nigéria előtt álló kihívások ellenére számos oka van a reményteljesnek. Az ország fiatalos népessége, a gazdag kulturális örökség és a növekvő vállalkozói szellem csak néhány tényező, amelyek előmozdíthatják a haladást.
Az együttmûködés és a jó kormányzás előmozdításával Nigéria legyőzheti kihívásait és teljes potenciálját elérni.
Ahogyan Seyi Makinde, az Oyo állam kormányzója megjegyezte, „ezeket a tendenciákat, amelyek elosztanak minket, el kell szüntetni; fel kell emelnünk az egyesülést.”
Az egység elengedhetetlen Nigéria előrehaladásához, és itt az ideje, hogy a polgárok félretegyék különbségeiket és dolgozzanak egy közös cél elérése érdekében. Ezzel világosabb jövőt építhetünk magunknak és a jövő generációinak.
A jövőre nézve Nelson Mandela szavaira emlékeztetek: „Az élet legnagyobb dicsősége nem az, hogy soha nem esik, hanem minden alkalommal, amikor esünk.”
Nigéria leesett, de újra felkelhet. Ideje, hogy összejönjünk, félretegyünk a különbségeinket, és fényesebb jövőt építsünk magunknak és a jövő generációinak.
A nigériai függetlenség egy összetett ünnepség, amelyet mind a büszkeség, mind a csalódás jellemez. Mivel azonban a 65 éves függetlenségünket ünnepeljük, ez egy pillanat, hogy az ország utazását (a nemzetek eredményei és visszaesése) tükrözzük az optimizmus érzetével, és reménytel és elszántsággal nézzük a jövő felé.
Az elnök, Bola Ahmed Tinubu elnök (GCFR) szavai szerint: „Legyen minden kéz a fedélzeten. Hitünk még egyszer, nagy nemzetünk határtalan lehetőségeiben.”
Úgy gondolom, hogy a kollektív erőfeszítésekkel és a felelősségteljes vezetéssel Nigéria felismerheti teljes potenciálját, és Afrikában a remény és a jólét jelzőjévé válhat.
Úgy gondolom, hogy együtt építhetünk egy jobb Nigériát, amelyet mindannyian elképzeltünk, mindannyiunk számára Nigéria.
Folami David egy dinamikus újságíró, aki analitikus lencsén keresztül nézi a világot, és összetett narratívákat több iparágon keresztül lenyűgöző történetekké fordítja. A kielégíthetetlen információ iránti étvágyával és a felmerülő tendenciák iránti szemmel tartva a Folami a technológia, az üzleti, a kultúra és a társadalom összekapcsolódásainak feltárására szakosodott.
